Állami gimnázium, Eger, 1939
24 Testnevelés, sport. 1890-től 1895-ig az intézetben rendszeres tornatanítás nem volt tornaterem hiányában és a szűk udvar miatt. Ezekben az években nyáron az érseki tanítóképző igazgatósága bocsátotta az intézet rendelkezésére tornakertjét. Más időszakban a kirándulások, játék, úszás és korcsolyázás pótolta a tornát. 1895-ben a megnagyobbodott udvaron megkezdődhetett a tornatanítás egyelőre rendgyakorlatokkal. A tornát először Gagyi Dénes tanár tanította. 1900-ban már néhány tornaszert beszereztek. Ebben az évben rendezték az első intézeti tornaversenyt. A tornaversenyen menet- és rendgyakorlatokban, játékban és szertornában elismerést arattak tanulóink Jablonszky Flóris és Klincsek József vezetésével. 1901-ben a felszerelt tornacsarnokban végre megkezdődött a rendszeres tornatanítás. Az intézet 23 tanulója résztvett a budapesti országos ifjúsági tornaversenyen. A csapatgyakorlatokért díszoklevelet, 1 ezüst- és 1 bronzérmet nyert. 1903-ban 41 tanuló vett részt az esztergomi kerületi ifjúsági tornaversenyen. A szabadgyakorlatokban, katonai rendgyakorlatokban és egyéni versenyekben többször kitüntette magát. Elismerő oklevelet, 1 aranyérmet, 2 ezüstérmet és 2 bronzérmet nyert. 1905-ben az országos tornaversenyen az intézet 3 első díjat, ezüstérmet, bronzérmet és 3 elismerő oklevelet szerzett. 1907-ben kerületi tornaverseny volt Egerben. 30 intézet 1379 tanulóval vett részt a fővárosi, budapestvidéki és kolozsvári tankerületekből. Az intézet csapatát Kiss Nándor, az első képesített tornatanár vezette. A mintacsapat lovon bemutatott gyakorlataiért elismerő oklevelet nyert. Az egyéni versenyekben 1 aranyérmet és 3 bronzérmet érdemeltek ki. A díszokleveleket Lőrinczy Géza rajztanár tervezte helyi vonatkozású képekkel. A VKM. 1907. évi rendelete értelmében céllövő és katonai gyakorlatokon vettek részt a VI., VII. és VIII. osztály önként vállalkozó tanulói. Az oktatás a honvédelmi minisztérium által kiadott Utasítás szellemében történt. Az ifjúság szívesen vetette alá magát a katonai fegyelemnek, mert megszerette a fegyverrel való bánást, különösen a célbalövést gyutaccsal és éles tölténnyel. Nemcsak honvédelmi, de nevelési szempontból is fontos volt a katonai gyakorlat. A fegyverrel való bánni tudás férfias öntudatot és önbizalmat keltett. A helybeli honvédparancsnokság felszereléssel ellátta az intézetet s a kirendelt tisztek nagy buzgalommal vezették a kiképzést. 1909-ben megalakult a «Testgyakorló-Kör» Kiss Nándor testnevelési tanár vezetésével. 1910-ben nyilvános dísztornát rendezett. A verseny nagy sikert aratott. A díjak kiosztása után Vigh Béla igazgató szép beszédben fejtegette az ember eszményi törekvéseit, a férfi-jellemnek szükséges voltát, a testi edzettség nagy értékét az élet küzdelmeiben és mint a lélek szépségének és erejének fontos tényezőjét. Majd az intézet háláját tolmácsolta Kiss Nándornak, a Kör lelkes vezetőjének. 1911- ben a Kör dísztornát és úszóversenyt rendezett. A tanulók megkezdték a svéd-tornát. 1912- ben a pécsi kerületi ifjúsági tornaversenyen az intézet 2 első és 2 második díjat nyert. A mintacsapat és füleslabda csapat oklevelet szerzett. A Pozsonyba áthelyezett Kiss Nándor tanárt a Testgyakorló-Kör örökös dísztagjává választotta. A világháborúig az intézet tanulói minden évben rendeztek tornaversenyt s a Testgyakorló-Kör atlétikai versenyt. A világháború miatt a testnevelés és a
