Állami gimnázium, Eger, 1939
18 alakja látható a kép alatt ezzel a felirattal: Ne bántsd a magyart! Zászlónk a diadalmas múlt alapján jogosan remélt jobb jövőt hirdeti. Úgy akarjuk, hogy a zászlót hatalmas nevelő tényezőnek vonjuk be azzal, hogy új növendékeinket mindenkor az egész ifjúság és a tanári kar jelenlétében a zászló alatt avatjuk az iskolacsalád tagjaivá. Hasonlóképen a zászló alól bocsátjuk ki az érettségi vizsgálatot tett növendékeinket. A zászló alatt búcsúznak [el az iskolacsaládtól s Ígérik meg, hogy hívek maradnak eszményeikhez, amit a zászló képvisel» — írja Habán Mihály dr. igazgató. Valóban azóta legszebb ünnepe az iskoiacsalád- nak minden évben a zászló alatti felavatás s a zászló alóli elbocsátás. Az ifjúság munkakedve 1925 óta örvendetesen javult. Különösen a felső osztályok tanulói tűntek ki ebben. Szorosan vett kötelességükön kívül az önképzőkörben, cserkészetben, festészetben s kézi ügyességüket fejlesztő munkákban dolgoztak dicséretes eredménnyel. A Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokban is többen részesültek dicséretben buzgó munkásságukért. 1934- ben az I. osztályban a tanítás az 1930-ban módosított reálgimnáziumi Tanterv szerint folyt s a hatodik magyar óra helyett osztályfőnöki órát tartottak. 1935- től az I. osztályban már az 1934. évi új gimnáziumi Tanterv szerint folyt a tanítás. S az idén már az V. osztályban is a gimnáziumi Tan terv szerint tanítunk. A tanárok a Tanterv, a Rendtartás, Általános ésjRészletes Utasítások alapján igyekeznek arra, hogy a gimnázium célkitűzését megvalósítsák, azaz a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá neveljék s a magyar nemzeti művelődés szellemében általános műveltséghez juttassák. Tanulmányi versenyek. A tankerületben 1924-ben volt először tanulmányi verseny. Bán Imre a magyar irodalomból (tanára Vucskits Jenő) és a történelemből (tanára dr. Király István) a legjobb dolgozatot készítette. A budapesti országos középiskolai tanulmányi versenyen 1925-ben Ambrus Győző a mennyiségtanból (tanára dr. Loykó Béla) a második helyet szerezte meg s így győzelmet és az intézetek versenyében 5 pontot szerzett. 1927-ben Bruckner Lajos a rajzból (tanára Tóth Gyula) dicséretet és 2 pontot szerzett intézetünknek. 1933-ban Vezér Endre a szépirodalomból (tanára Vezér Mór) dicséretet és 1 pontot szerzett, Fleischmann Sándor pedig a történelemből (tanára dr. Janák Viktor) győzelmet aratott és 4 pontot szerzett intézetünknek. 1936-ban Polgár József a történelemből (tanára dr. Janák Viktor) a győztesek között az első helyet nyerte el és 6 pontot szerzett intézetünknek. Intézetünk tehát az országos tanulmányi versenyen 18 pontjával becsülettel megállotta helyét. Fegyelmezés. A fegyelem általában jó volt az intézetben. Bizonyítja ezt az, hogy 50 év folyamán a 15.000-nél több növendék közül csak 10 tanulót kellett kizárni az intézetből. Az intézet megalakulásától az 1891-ben jóváhagyott fegyelmi szabályzatot követte. 1939-től pedig a legújabb előírásoknak megfelelő fegyelmi szabályzatot alkalmazza. Ezt az igazgató a tanári karral együtt dolgozta ki s a tanulók «Ellenőrző könyvé »-ben kinyomatta. Ugyancsak 1939-től alkalmazza az új Rendtartás szellemében alkotott és jóváhagyott szállás-szabályzatot. A tanárok általában a szeretet és meggyőzés alapján igyekeztek a tanulókat fegyelmezni. Ha azonban szükség volt rá s a szülőkkel való érintkezés sem vezetett célhoz, nem riadtak vissza a megokolt szigorúságtól sem.
