Állami gimnázium, Eger, 1936
8 nagyobb árvízveszedelemmel kell számolnunk. Sajnos, ez a baj egyelőre szinte jóvátehetetlen. Mert ha szomszédaink gátat vetnek is az erdő- pusztításnak s hozzáfognak az új erdők telepítéséhez, évtizedeknek kell leperegniük, míg a fiatal erdők annyira felserdülnek, hogy aljuk le tudja kötni a vizeket. Az erdők védelmet nyújtanak a karsztosodás ellen is. Ezért az egykor oktalanul kipuszfítoft erdők helyén újakat létesítenek. Az erdő ugyanis a vékony talajt megrögzíti a sziklás vidéken. Ha azonban kidöntik a fát, a víz és a szél lesodorják a humuszt, előbukkannak a sziklák és lassankint karszt lesz az egykor viruló erdő helyében. Jó példa erre az Adria menti karszt, de találunk ily területeket Eger közelében a Bükk hegység különböző pontjain is. Az erdős tájak a legalkalmasabb kiránduló, üdülő és gyógyító helyek. A heti munkában kifáradt ember szívesen megy vasárnaponként az erdő csendjébe, hogy ennek szépségei, magánya, zöld sátora megpihentessék testét és lelkét. Gyógyító hatásukról ismeretesek a fenyveserdők. A mi elrablóit Magas Tátránk e tekintetben európai hírnévre tett szert. Ha az ember annyi hasznát látja a fáknak, illő, hogy gondoskodjék róluk, ápolja, gondozza s minél többet ültessen belőlük. Az erdő pusztítását tiltják törvényeink. Az erdőtulajdonos pl. nem irthatja erdejét saját belátása szerint, mert ehhez az állam hozzájárulása szükséges. Az állam megfelelő szerve, a kir. erdőfelügyelőség csak akkor hagyja jóvá az erdő letárolását, ha a tulajdonos ugyanakkora területen telepít erdőt, amekkora darabot ki óhajt vágatni. így az erdő folytonossága meg van védve. A városok szépségéhez hozzá tartoznak a parkok és ligetek. Ezek azonban nemcsak szépek, de hasznosak is: árnyékot adnak, felfogják a port és kormot, tisztítják a levegőt. Ezért a városrendezők kötelessége minél több parkot létesíteni s minél több fát ültetni. Akinek nincs alkalma ahhoz, hogy fákat ültessen, gondozzon, az legalább kímélje a növényzetet. Mily durvaság a növendék fák cibá- lása, letörése, gallyainak lefépése. S mennyi ilyen utcagyerekekfől megnyomorított fát találunk városszerte. Az sem való, ha kiránduláson minden bokorból botot nyesünk, vagy a virágzó ágakakat lehasogatjuk. Kíméljük és védjük a fákat, hiszen ők is az Isten teremtményei, még pedig igen szép és kedves teremtményei. Vegyünk példát Eger nagy költőjéről, Gárdonyi Gézáról, aki annyira szerette a fákat, hogy utolsó kívánsága is kedves fájára vonatkozik. Ezt mondja ugyanis: „Ha meghalok, azt szeretném, ha egy jegenyefát ültetnének síromra. Nekem kedves az a gondolat, hogy egykor jegenyefa leszek s állok, mint éltem: magányosan, hallgató lombokkal, folyton az eget nézve: nappal a felhőket, éjjel a holdat, csillagokat".
