Állami gimnázium, Eger, 1934
7 került intézetünkhöz és folytatta működését korán bekövetkezett haláláig. Egy hónapot leszámítva tehát 26 és félévi tanári szolgálatát intézetünknél töltötte. Egészen a múlt tanévig szellemi erejének teljes frisseségében, munkakedvvel és ügyszeretettel tanított. Nem is gyanítottuk, hogy az erőteljes termetű, teljesen egészségesnek látszó férfiú szervezete beteg. Pedig betegsége már régi keletű volt. Betegségének csiráit valószínűleg a harctérről hozta magával. Szívbaja miatt már a múlt tanévben is 3 havi szabadságon volt. A folyó év február havában ereje egyszerre összeroppant. Ágynak dőlt. Március elején 2 havi betegszabadságot kért, mert remélte, hogy ezen idő alatt kímélő életmód mellett visszanyeri munkaképességét. Az isteni gondviselés azonban másként határozott, mert március 21-én beteg szíve örökre megszűnt dobogni. Az áldottemlékű halott földi porait március 23-án helyeztük örök nyugalomra a Fájdalmas Szűzről nevezett temetőben. Sírjánál a tanuló- ifjúság nevében Szabó Gábor VIII. o. tanuló, a tanári testület nevében pedig Fejér József dr. igazgató mondott szívből fakadó, megható szavakban utolsó isíenhozzádot, az intézeti énekkar pedig Nagy Sándor énektanár vezetésével elénekelte a „Békén nyugodjál csendes, hűs sírodban“ kezdetű gyászdalt. A megboldogult lelkiüdvéért az iskola külön gyászmisét ajánlott fel, melyet március 28-án tartottunk a ciszterciek templomában. Az engesztelő szentmiseáldozafot Schernhardt Kornél intézeti hiftanár mutatta be a Mindenhatónak. Legyen áldott emlékei Kántor Nándor.
