Állami gimnázium, Eger, 1932

■

VII.

VÉGZETT TANANYAG.

MAGYAR ÍRÁSBELI DOLGOZATOK TÉTELEI.

A tanítás mind a nyolc osztályban az 1924. évi új Tanferv szerint folyt. A múlt tanévhez képest mégis annyiban történt változás, hogy a V. K. M. 31591/1932. sz. rendelefe értelmében a IV. és V. osztályban a gyorsírást mint rendes tantárgyat tanítottuk heti 2—2 órában. Ennek megfelelőleg a IV. oszt.-ban a francia nyelv heti óraszáma 5-ről 4-re, a német nyelvé 4-ről 3-ra, az V. osztályban pedig a mennyiségtan heti óraszáma 4-ről 3-ra, a természetrajzé pedig 3-ról 2-re szállt le.

A harmadik testnevelési órát a V. K. M. 540—05—596/1931. sz. rendelefe értelmében minden osztályban beillesztettük az órarendbe. Játékdélutánok csak a VII. és VIII. osztályban voltak.

Az egyes osztályokban elvégzett tananyag részletes közlését mellőzve, felsoroljuk a IV.—VIII. osztályokban feladott magyar írásbeli dolgozatok tételeit.

IV. osztály.

1. „Toldi“ expozíciója. 2. Miklós jelleme a II. ének alapján. 3. A hazáról. (Tartalom.) 4. Miklós viadala a farkassal. (Leírás.) 5. „Az for- dólt farkasról.“ (Átültetés mai magyarságba.) 6. Miklós fiúi szeretefe. (Megbeszélés alapján.) 7. Rákóczi halála. (Leírás Mikes levele alapján.)

8. Toldi Miklós a magyar ifjú eszményképe. (Megbeszélés alapján.)

9. Az egri vár. (Leírás.) 10. A Tisza. (Tartalom Petőfi költeménye alapján.) 11. Szondi két apródja. (Tartalom.) 12. Mit köszönünk szüléinknek? (Megbeszélés alapján.) 13. Kirándulás az Egedre. (Élményszerű leírás.) 14. Nyugfatvány. 15. Folyamodvány.

V. osztály.

1. Kisfaludy K. Mohácsának gondolatmeneté. (Elmélkedés.) 2. Az ifjú és az öreg Toldi. (Párhuzam.) 3. a) Gróf Széchenyi István. (Jellemrajz.) b) Az egyház érdemei a barbár népek megszelídítésében, c) A víz fizikai és kémiai sajátságairól. 4. Zrínyi Miklós, a költő. (Jellemkép.) 5. Az önismeret szükséges volta. (Pázmány beszéde alapján.)