Állami gimnázium, Eger, 1928
14 sági életre, akár a tudományok fejlődésére vannak hatással, mindenképen értékesek. Mennyi termékenyítő reformeszmét hozott haza Széchenyi nyugati utazásairól, mennyi új és fontos adattal gyarapították a földrajzi tudomány tárházát világhírű magyar utazók: Magyar, Benyovszky, Jeleky, Lóczy, Sfein ? Pedagógiai szemszögből nézve igen nagy értéke a földrajznak az a sajátsága, hogy könnyen teremthet asszociációkat a középiskola minden tantárgyával. A népfajok tárgyalásakor a nyelvi és irodalmi stúdiumokkal, a történelmi helyek, határok kialakulásának ismertetése alkalmával a históriával, a fizikai földrajz révén a geológia és fizikával, az állat- és növényföldrajz kapcsán a biológiával és kémiával, a csillagászat tanításakor a matematikával hozható szoros kapcsolatba tantárgyunk. Ebben a tekintetben a földrajz talán a legszerencsésebb disciplinája a középiskolának. Mennyi érték és mennyi haszon 1 És mégis, mily keveset tudnak az emberek a földrajzból. Nemcsak mi, magyarok, hanem a külföld is nagy geográfiai tájékozatlanságot árul el. Idézem Teleki-Vargha könyvét: ^Heffner említi, hogy egy geográfus doktorandusa Stockholmot és Stuttgartot állandóan felcserélte, a békekonferencia egyik tagja Danzigof Földközi tengeri kikötőnek tartotta, egy kolozsvári, oláh censor Brémáról és Hamburgról azért nem engedett 1919-ben hírt közölni mert „most Ausztriáról nem szabad írni semmit.“ De nem kell ilyen messze menni. Jól emlékszem arra a VIII. osztályos társamra, ki Magyar- ország térképén nem tudta Szegedet megmutatni; arra a geográfus tanárra, aki képtelenségnek gondolta, hogy egy oláhországi erdőégés átterjedhet Herkulesfürdöre. Érettségin játszódott le a következő jelenet: a vizsgáztató tanár (nb. nem geográfus) a legjobb tanulótól kérdezte Krajna fővárosát. A növendék Villachof nevezte meg. A tanár is, elnök is szemmelláthatólag tisztában voltak azzal, hogy a felelet rossz, de egyik sem tudta a hibát kijavítani. Kínos csend után más kérdésre tértek át. Hisszük, hogy mihelyt az új tanterv a középiskola minden osztályában életbe lép, a magyar tanárok lelkes odaadással fognak a földrajz modern értelemben vett tanításához, a használt kézikönyveket a szerzők tökéletesekké javítják, a tanulmányi kirándulásokat az iskola- fenntartók anyagilag támogatják, a földrajzi irodalom érdekes olvasmányokkal gyarapodik, a földrajzi tudatlanság észrevehetően csökkenni fog. S erre — főképen és elsősorban a hazai föld és nép ismeretére gondolok itt — elengedhetetlenül szükség van. Nagyon szellemesen és okosan mondja Bátky ■. Nemcsak nyelvében, de földjében él a nemzet f Dr. Bárány László.
