Állami gimnázium, Eger, 1926

»V *< (4 f ir-i ­'; *' 4* í. Aidátok az 1926-27. tanév történetéhez. A TANÉV LEFOLYÁSA. A tanári testület alakuló tanácskozását augusztus 30-án tartotta s aug. 31-én folytak le a javítóvizsgálatok, majd szent. 3. és 4-én a magánvizsgálatok, végűi szept. 10-én a javító érettségi vizsgálatok. A nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter ür intézkedése folytán az utólagos beírntásokat szép*. 13 — 14. napjain tartottuk meg, a tanévet pedig az egyes vallásfelekezetek templomai­ban megtartott istentiszteletekkel („Veni Sancte“) szeptember 15-én nyitottuk meg. Az istentisztelet után folyt le évnyitó ünnepélyünk, melyen az igazgató ünnepi beszéde kereteben a szokásos módon, az intézeti zászló alatt, új növendékeinket az iskola- csalad tagjaivá avatta. Még a fegyelmi szabályok kihirdetése s osztáiyi endezés volt e napon. A rendes tanítást pedig szept. 16-án kezdtük meg s zavartalanul folytattuk a tanév végéig. A Rendtartásban előírt szünnapokon kívül szünetelt a tanítás: I. Fe­renc lózsef halálának évfordulóján (XI. 21.1, a mohácsi vész emlékünnepén (HL 3.1, a dec. 10. és febr. 25-iki képviselőválasztási napokon, gr. Klebelsberg Kunó miniszter úr engedélyezte szünnapon (11. 1), az április 2-iki lelki gyakorlatok napján s végül két igazgatói (XL 2. és II. 28. és egy főigazgatói szünnapon (V. 2.) — A rendes taní­tást junius 15-én fejeztük be, junius 17—23. (a VIII. osztályban május 11 — 14.1 napjain voltuk a befejező összefoglalások. A tanévet ünnepélyesen junius 29-én zártuk le. A TANÁRI TESTÜLET a múlt évihez viszonyítva alig változott. Csupán Thun Endre énektanító vált ki egyéb efoglaltsápa miatt a testületből, rövid egy évi működés után és kellemes emlékeket hagyott hátra. Az ének tanítására és az énekkar veze­tésére sikerült újból megnyernünk Fekecs Sándor róm. kath. el. ísk. igazgatótanítót, ki 4V2 éven át végezte e munkát szakavatott és fáradhatatlan buzgósággal s olyan eredménnyel, mellyel elismerésünket és hálánkat méltán kiérdemelte. Örömmel vettük tehát, midőn két évi szünet után ismét vállalkozott e nehéz munkára s a tőle meg­szokott pontossággal és buzgósággal folytatja növendékeinknek az intézetben való kiképzését. A tanárok egészségi állapota kielégítő volt. Rövidebb ideig tartó betegeskedé­sek előfordultak ugyan, de a leghosszabb sem tartott három hétnél tovább. Hensch béla, Loykó Béla, dr. Király István, Czúnya Sándor és Kántor Nándor tanárokat kel­lett e címen 3—1 hétig helyettesítenünk. Ellenben dr. Habán Mihály igazgató hosszabb ideig, csaknem három hónapig (febr. 7.—ápr. végéig) egészségi állapotának helyre­állítása végett szabadságon volt. Ezen idő alatt mind az igazgatói teendőkben, mind a tanításban Kántor Nándor igazgatóhelyettes helyettesítette. Mivel azonban a Vili. osztályban, hol a fizikát tanította, a heti óraszám lényeges szaporításával az anypg nagy részét szabadságának megkezdése előtt elvégezte, ezért szabadságideje alatt e tárgyra csak heti 1 ólát kellett fordítani. Az igazgató szabadságidejét itthon töltvén, ez alatt sem szakadt el az iskolától. Tanári pályáin határkőhöz érkezett dr. Habán Mihály igazgató, aki 25. és Hensch Béla, aki ezzel az évvel 30. szolgá'ati évét töltötte be. A tanárok intézeii munkakörét külön fejezetben közlöm. E helyen egyéb mun­kásságukat említem meg. Czunya Sándor a közigazgatási szaktanfolyamon német nyelvet tanított heh 2 órában. Dr. Bárány László az egri 14. honvéd gy.-ezred altiszt­jeinek népfőiskolái tanfolyamát vezette s előadta a földrajzot és természetrajzot heti 2 órában, dr. Király István ugyanott a történelmet, Szatonnás )ános ref. hitoktató pedig a hittant adta elő, utóbbi a polgári fiúiskolában Tendezett katonai tanfolyamnak is tanára volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom