Állami gimnázium, Eger, 1923

34

lévő tartalomnál! bombasztikus, orozott kifejezésekkel való elmori* dása, vagy épen a teljes tartalmatlanságnak áradozó kifejezésekkel való leplezni akarása. Amannak forrása észt tikai. Könnyen felismerhető, mert diszkrét, szerényen próbálkozó, néha megható ügyetlenségü Orvosságai biztosak, hatékonyak : egypár útbaigazító, elismerő szó, vállonveregetés, buzdítás élményszerűbb invencióra. — A második frázis gonosz indnlatúbb: erkölcstelenség, noha egész irodalmi életünkben, különösen az újságíró* dalomban igen mély gyökereket vert. Orvossága a legkíméletlenebb irtás, de még inkább preventív eszközök használása. És ez legyen az V. osztály stílusképző eljárásának egyik alaptörvénye: épen azért, mert a sok újszerű igazságnak a tudatban való elhelyezkedése, lehiggadása időt kíván, az invenció teljességének, sokoldalúságának elérésére a legmesz* szebbmenő eszközökkel támogatjuk a tanulót; a források fölhasználását csak akkor engedjük meg, ba mi igazítjuk a forrásokra; állandóan ban* goztatjuk a tanulók előtt azt az elvet, hogy felületes invenció nemcsak sikertelenségre, hanem több=kevesebb erkölcsi fogyatkozás a is vezet. Ha ez megvan, a

3. helyes dispozició könnyebb. ,,Mini atúr “»dispozíciókat eddig is láttak dolgozataikban, elveit is gyakorolták akkor, mikor a szakaszok „lényegiét próbálták elmondani, egymásutánjukat megrögzíteni. Erészben tehát eredményt várhatunk, mert a szakaszok egymásutánjára, össze» függésük szerves voltára szinte az első osztálytól neveltük őket. Éneikül kapkodás, ötletszerűség, siralom az ötödikben minden olyan diszpozíció, amelyet saját szárnyaira eresztve szerkeszt a tanuló.

4. Invenció és diszpozíció könnyebb, ha a tanuló egyéniségének megfelelő tárgyat kap. Ezért - megtartva mindég a bölcs mérsékletet - adhatunk föl néha-néha szabad témát, egyéni tárgyat is mindegyiknek, különösen iskolai dolgozatban. Minthogy azonban az a cél, hogy lehetőleg mindenki tudjon bárminő tárgyról jó invenciós, jó diszpozíciós dől* gozatot írni, ugyancsak sürgetnünk kell az általános témákat is.

Jó lesz azonban, ba már itt összefoglaljuk röviden a felsőbb ősz» tályos fiúk tipikus lelki fajtáit s megjegyzéseket fűzünk sajátságaikhoz. Ezek:

a) Értekező-tipusuak. Szorgalmasabb, okoskodóbb, analizálóbb fiúk iránya. Önképzőkörök, vitatkozások nagyra nevelhetik, de el is laposít» hatják. Baj, bogy dolgozataink szinte kizárólag e típus keze alá hordják az anyagot s a fiatalos okosság okoskodássá fajúi bennök. Orvosság : szorítani kell őket minden erővel a jó invencióra.

b) Szónoki típusnak. A kriák korában nagyon ápolta az iskola a szónoki irányt, mikor nem annyira a sokoldalú tudás, mint a temperamentumos, jó svádájú, a szépért, jóért másodélmények alapján lelkesülő ifjú volt az ideálja. Veszedelme épen a másodélmény s ennek szerves kifejezője, az üres frázis. Orvosságáról már sokat beszéltünk : tisztessé* ges elmélyedés. - Nincs rá azonban ok, hogy magát a szónoklást szinte egészen kiszorította az iskolából az értekezés. Ennek ugyanis éppen úgy megvannak a fiatalos gyarlóságai, mint amannak. S ba a régiek lelkesü* lésének patetikusabb nyelve nem a mi ízlésünk szerint való is, mert megtanultuk, hogy a túlságos magas pátosz tartalom nélkül könnyen