Állami gimnázium, Eger, 1916

7 A boszniai okkupációval megmutatta a monarchia külpolitikájának irányát. A monarchiát nemcsak a múlt, de a jelennek világtörténelmi tanúságai is Keletre, a Balkánra utalják. Nem azért, hogy népeket elnyomjon, hanem azért, hogy ezeknek tanítója legyen. Utódjának két drága örökséget hagyott: az egyik a központi hatal­mak szövetsége, a másik a világháború diplomáciai zavarából kivezető út Keleí felé. E két halhatatlan világtörténelmi alkotásához járul­nak többi érdemei. A kiegyezés után megkezdődik nem­zetünk történetének legújabb korszaka, mely megnyi­totta politikai, társadalmi, művelődési és közgazdasági téren a fejlődés útjait. Roskadozó trónt, pusztuló orszá­gokat, kulturátlan nemzeteket örökölt. Több mint fél­százados fejedelmi munka után biztos trónt, erős monar­chiát s művelt nemzeteket hagyott hátra. A nemzet jövője, boldogulása megkívánja a jogok kiterjesztését. I. Ferenc József nem volt ellensége a népjogoknak, hanem hirdetője. Ebben áll elhunyt kirá­lyunknak egyik legragyogóbb történelmi érdeme. A földi enyészet úrrá lett romlandó testén, de egyénisége, kivételes szelleme, fejedelmi lénye vissza­visszatér és a történelem őrzi majd halhatatlanságát. Szemeit örökre lezárta a halál, de vallásos, hitbuzgó lelke — amint a fejét asztalra könyökölő karjainak tenyereibe hajtva imádkozó király kifejezte, — itt van velünk, amig küzdünk, ott lesz velünk a világtörténeti tragédia utolsó felvonásának lejátszódását követő igaz­ság és ítélettétel napján, hogy lássa a kérlelhetetlen biró általi örök kárhozatra vettetését mindazoknak, kik vétkes indulatból, gyülölségből, vagy hatalmi vágyból s haszonlesésből uszították népeiket az emberiség most dúló véres drámájába, hogy babéros ággal a kezében szemlélje az igazságért, az élethez való jogunkért tiszta szándékkal, békére hajló szívvel küzdő fegyvereink dia­dalának dicső fényét. Adja Isten, hogy úgy legyen!

Next

/
Oldalképek
Tartalom