Állami gimnázium, Eger, 1914

I.

SPITKÓ LA)OS

1846—1914.

Váratlanul jött mult év november 7-én a gyászhir, hogy Spitkó Lajost, a budapest-vidéki tankerület kir. főigazgatóját a kérlelhetetlen halál elragadta az élők sorából,

A mély részvétet keltő gyászhir fájdalmasan érintett bennünket, mert Spitkó Lajosban a magyar középiskolai oktatás egyik legkiemelkedőbb vezérférfiát vesztette el. Fájdalmunkat növelte ama körülmény, hogy boldogultban iskolánk szeretve tisztelt és nagyrabecsült főigazgatóját vesztette el. A súlyos veszteség gyászba borította a magyar tanügyet s annak munkásai a megboldogult dicső emlékéhez méltóan adtak kifejezést nagy fájdalmuknak. Legmélyebben érintette e fájdalom azokat az iskolákat, melyek kerületébe tartoztak. Iskolánk is, melyet e szorosabb kötelék fűzött megboldogulthoz, fájdalmában szívből vett részt a gyászolásban és ennek jeléül e helyen is hálás kegyelettel emlékezik meg bölcs és nemesszívű vezetőjéről és igaz jóakarójáról.

Szép és eredményekben gazdag életet élt s pályafutása is fényes volt: 16 évi tanárkodás után lett igazgató s már 6 évi igazgatói működés után, éppen 25 évvel ezelőtt, főigazgatóvá neveztetett ki. E diszes állásban iskolánkat 10 éven keresztül irányította kiváló nagy bölcsességgel és páratlan tapintattal.

Élete rendkívül munkás és áldásos volt. Másokat boldogítva maga is boldog ember volt, mert olyan pályán működhetett, melyhez egész lényével vonzódott s mely gyönyörűséggel töltötte el. Munkás életének mindegyik szakában úgyszólván minden percét lelkének gazdagítására és állásának minél ered1*