Állami gimnázium, Eger, 1914

— 34 — gyűjteni, hogy felélesszük lelkűkben ama kedves emlékeiket, melyek őket iskoláinkhoz fűzik, de a jelenlegi válságos nem­zeti élet erre nem alkalmas. De úgy gondoljuk, talán majd a harmincadik évforduló alkalmával hívásunkra örömmel ragad­ják meg az alkalmat, hogy lélekemelő találkozással, maradandó iskolai alapítvánnyal megszenteljék azt a drága kapcsot, mely őket bizonyára az egész életen át iskolánkhoz, ifjúi reményeik, vágyaik és elhatározásaik bölcsőjéhez fűzi. Biztosítjuk őket, hogy óhajtásunk teljesedése legigazabb örömmel fog bennünket eltölteni. Megemlékezvén iskolánk negyedszázados életében felme­rült és keletkezését, fejlődését és megerősödését érintő fonto­sabb eseményekről, valamint iskolánknak munkálkodásáról, azon hő óhajtással fejezzük be visszaemlékezésünket, hogy to­vábbi munkálkodásában társadalmunk folyton emelkedő rokon- szenve, bizalma és áldozatkészsége támogassa és hogy minden egyes nevezetes évfordulója újabb biztató, lelkesítő forrása le­gyen a legszebb sikerek után való törekvéseknek. Az isteni Gondviselés óvja és segítse iskolánkat magasztos és nemzetünk boldogulására irányuló törekvéseiben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom