Állami gimnázium, Eger, 1914
— 21 folytatólagos fejlesztését addig is, míg a kormány és a város között a szerződés megköttetik. Iskolánk V. osztálya ily módon nyílt meg az 1894—95. tanévben községi jelleggel. Intézetünknek sok nehézséggel kellett ebben az évben megküzdenie, mivel az okvetlenül szükséges új tantermen kívül úgyszólván semmiféle anyagi vagy személyi gyarapításban nem részesülhetett. Különösen hiányát érezte a tornatanításnak, melyet sajnos már kezdettől fogva nélkülözött. Ugyanis a város a szerződésben kikötött tornacsarnokot arra való tekintetből, hogy annak ügye szoros összefüggésben volt az iskola kifejlesztésével, mind ez ideig nem építette fel. A tanári testület a nehéz körülmények között is odaadó buzgóság- gal töltötte be hivatását, mindinkább felköltve a társadalom ro- konszenvét. És tényleg tapasztalható volt nemcsak az érdekelt szülők, hanem a nagyközönség érdeklődésének megnyilvánulása is. Tanúságot tett erről a két, nemes lélekből fakadó és elismerésre méltó alapítvány szegénysorsú és kiváló előmenetelű tanulóink támogatására. Az egyik az «Egri Takarékpénztári reáliskolai segély-alap,« a másik a «Klein Ábrahám-féle alapítvány.« Buzdítólag hatott a tanári testületre a város vezetőségének jóakaratú támogatása is, mely körülmény megnyugvást nyújtott arra nézve, hogy iskolánk kifejlesztésének kérdése hovatovább megoldást fog nyerni. Az 1895—96. tanévben a VI. osztály is csak községi jelleggel nyittatott meg. De a tanév valamivel kedvezőbb körülmények között folyt le, mint az előző, mert a város kellő gondossággal kielégítette a községi kezelésben lévő két osztály személyi és anyagi szükségleteit. Sajnos, hogy iskolánknak mind a hat osztályát még mindig az aránylag kevés helyiséggel rendelkező régi jezsuita gimnáziumi épületben kellett elhelyezni. Az iskola működését megnehezítette még azon körülmény is, hogy a még egészen ki nem alakult tanári testületben igen gyakoriak voltak a személyváltoztatások részint a szükséges kiegészítés, részint iskolai érdekek miatt. Azonban a tanári testület a nehéz körülmények között is odaadással működött a reábízott ifjúság • erkölcsi és szellemi tökélyesbítésén bízvást remélve, hogy a kormány már a jövő tanévre állami kezelésbe fogja venni iskolánkat. A tanári testület reményében nem is csalódott, mert a
