Állami gimnázium, Eger, 1914
18 — népiskolára, ezt be kellett látniok még azoknak is, akik nem voltak már kezdettől lóvéi iskolánk fejlesztésének. Az 1893—94. tanévben, midőn alreáliskolánk a IV. osztály megnyitása által teljessé lett, a tanulók száma 174-re emelkedett, úgy hogy az I. osztályt új tanerő kinevezésével párhuza- mosítani kellett. Ezen örvendetes körülmény, valamint iskolánknak külső és belső életében megnyilvánult buzgó tevékenység mindinkább iskolánkra és annak jövőjére terelte a város társadalmának figyelmét. A megerősödött tanári testület tagjai, kik között kiváló tanerők voltak, teljes odaadással töltötték be szép és fontos hivatásukat, áthatva azon tudattól, hogy munkájukkal egyben iskolájuk jövőjének biztosításához is hozzá kell járul- niok. A társadalom bevonásával megteremtették ebben az évben az intézeti Segítő Egyesületet és a Jókai Mór-féle ösztöndíj-alapot és ezzel kapcsolatban szépen sikerült nyilvános ünnepélyt rendeztek. A tanári testület buzgósággal törekedett arra, hogy üdvös kapcsolatot teremtsen iskola és társadalom között, ezáltal is szoigálni vélvén az immár égető szükséggé vált főreáliskolává való kifejlesztés ügyét. Ily módon is növelte a testület intézetünk fejlesztésének valószínűségét. Sajnos, még mindig nagyobb számban voltak azok, kik iskolánk fejlesztésének egy vagy más okból nem voltak barátai. Heves küzdelem volt még hátra azon előítéletek ellen, melyek kisebb-nagyobb mértékben más városokban is útját állották a reális oktatás terjeszkedésének. Ama mozgalom, hogy a kormány a város anyagi hozzájárulásával már a következő tanévben nyissa meg az V. osztályt s így kezdje meg az alreáliskola átszervezését főreáliskolává, egyelőre nem vezetett eredményre. Ugyanis a városi képviselőtestület január 30-án tartott ülésében a kifejlesztésre, illetőleg a kormány által kikötött anyagi támogatásra vonatkozó javaslatot nem fogadta el, hanem azt a határozatot hozta, hogy a város kérje fel a kormányt, hogy az amúgy is állami főreáliskola számára szükséges épület emelésének és fenntartásának költségeit a közoktatásügyi tárca terhére vállalja el, ha pedig ez a kérelem nem találna meghallgatásra, akkor az egész ügy vétessék le a napirendről az egységes középiskola kérdésének eldöntéséig. A város kérvényére csakhamar leérkezett az el-
