Állami gimnázium, Eger, 1913
Bajza önképzőkör Az az országszerte mind szélesebb körben elterjedt korszerű reform, mely középiskoláink kebelében fennálló ifjúsági önképző egyesületeknek hosszú ideig tisztán ideális irányú, elsősorban is a lélek nemesítésére és érzelmi képességeinek kifejlesztésére törekvő munkáját az iskolai nevelés sok irányú céljához közelebb hozta, mely a sok esetben tagadhatatlanul nagy és értékes eredményeket felmutató, de ifjúságunk szellemi fejlesztését illetőleg elég szűk keretek közt működő irodalmi körök művészi és esztétikai törekvéseit reálisabb irányba terelte, nálunk is fokonkint éreztette átalakító hatását. A vezetőség jókor észrevette, hogy a tisztán irodalmi irányban folyó munka, ha még oly kiválóan lélekszépítő is, nem elégítheti ki a kör tagjainak az iskolai oktatás által felkeltett különböző irányú érdeklődését. Bontakozó egyéniségük hajlamuknak megfelelő munkakör után vágyott. Tudományos ismereteik gyűjtése közben egyre táguló szellemi látókörük megérezte a reális élettel való szoros kapcsolat szükségszerűségét s ezt önként vállalt munkájukban is érvényesíteni óhajtották. Az új irányban való fejlődés egyben körünk jövendő célját is megjelölte: az ifjúság mindennemű munka-energiáját felébreszteni, az irodalom és művészet iránt való szeretet ápolása mellett az iskolai oktatás által felölelt összes tudományágakat az öntevékenység körébe vonni, lelki értékeik gyarapítását előmozdító sokféle szellemi foglalkozás közül az egyénnek legmegfelelőbbet kijelölni, az önként vállalt munka szeretetét ápolni, összességben minden rendelkezésre álló eszközzel minél hathatósabban támogatni az iskolát a jelen kor ama követelményének teljesítésében, mely szerint a tanúló ifjút nemcsak általános műveltségben, hanem az egyéni képes-
