Állami gimnázium, Eger, 1913

— 25 —

III.

A közoktatásügyi miniszter reformterve és az új típusú középiskola.

A közoktatásügyi miniszternek 1913 szeptember 27-ikén kelt, az O. K. Tanácshoz intézett rendeletében határozott vonásokkal van megrajzolva a legközelebbi jövő középiskolájának képe. Az alaprajz oly biztos, hogy csak építőre és munkásokra lesz szükség, hogy a 20-ik század modern és magyar középiskolája felépüljön. Oly iskola képe lebeghetett a miniszter lelki szemei előtt, amely nem veti el a múlt tisztes és nemes hagyományait, de számot vet az átalakult és rohamosan fejlődő élet legparancsolóbb szükségleteivel. Amint a test higiénéjéről ma mások a felfogások, mint régebbi korokban, úgy a lélek egészséges ápolását, az értelem harmonikus fejlesztését sem végezhetjük a régen bevált és akkoriban helyesnek bizonyult eszközök segítségével. Mások ma a műveltség, az élet, a társadalom szükségletei. Ezeknek kielégítése elől nem zárkózhatik el az iskola, ha a kor követeléseitől elmaradni nem akar. Ezért mondja a miniszter, hogy amíg körülöttünk nagy társadalmi és gazdasági kérdések várják megoldásukat, vagy legalább méltató megértésüket, míg Európaszerte a tudományos megismerésnek újabb és újabb területei nyílnak s a technikai vívmányok szinte napról napra gyarapítják az emberi kultúra eszközeit, a magyar középiskola ezekről az új jelenségekről mindeddig nagyon kis mértékben vett tudomást és jobbára ma is csak tiszteletreméltó, de felújításra és felfrissülésre váró hagyományok örökéből él. Majd hivatkozik a nagy nyugati államok példájára, amelyek iskolai intézményeiket fokozatosan alkalmazták a kor igényeihez és különösen a Németországban jól bevált reform-középiskolára utal, mint új típusú intézményre.

De nemcsak a meglévő középiskolai típusok csekély számában rejlik az elégtelen eredmény oka, hanem abban is, hogy még a hagyományos kereteken belül sem végzi el a mai középiskola azt a feladatot, amelyet teljesítenie hivatása volna. Ezért a miniszter meg is jelöli nagy általánosságokban a legfőbb bajokat és nagy vonásokban jelzi egyszersmind orvoslásuknak módjait.

A legfőbb hiányokat 5 pontban foglalja össze. 1. Nincs