Állami gimnázium, Eger, 1913

— 21 jelentős mozzanat, hogy az egyéves önkéntességhez és sok gya­korlati pályához nem kívánják meg a középiskola teljes elvég­zését és az érettségi bizonyítványt, hanem megelégednek az u. n. untersecunda osztály (a mi 6-ik osztályunknak felel meg) sikeres elvégzésével. Igen nagy előnye még a német középis­koláknak az ú. n. Vorschule intézménye. A legtöbb teljes kö­zépiskolának van ilyen 3 elemi osztályból álló előkészítő isko­lája, aminek számos előnye közül csak azt említem meg, hogy ez által az elemi iskola a középiskolával a lehető legszorosabb kapcsolatba kerül és a tanulóknak nem kell megküzdeniök az átmenet annyi kellemetlenségével, mint nálunk. És épen azért, mert a német középiskolákba három elemi osztály elvégzése után lehet bejutni, a teljes gimnáziumok, reáliskolák és reform­gimnáziumok 9 osztályúak. A németországi középiskolákról szólván, a porosz iskolákat vehetjük például, mert a különböző típusok a legjellemzőbben itt alakultak ki. Néhánynak belső életét három év előtt szemé­lyesen volt alkalmam megfigyelhetni. A porosz középiskolák legújabb történetében korszakal­kotó dátum az 1890-ik év, amikor is a németek ifjú és ener­gikus császárja Berlinbe konferenciát hívott egybe a középis­kolák reformja ügyében. Képzelhető a nagy meglepetés, amelyet II. Vilmos személyes megjelenése és a gyűlésen való részvétele keltett. A császár nagy beszéddel nyitotta meg az értekezletet, amelyben a gimnáziumról saját tapasztalata alapján szigorú bírálatot mondott, utalt a jellemnevelés fontosságára, a mai élet szükségleteire és panaszként említette a nemzeti szempon­tok hiányát. »Ifjú németeket akarunk nevelni, nem pedig ifjú görögöket és rómaiakat. Nem a latin dolgozat a fő, hanem a német.« Óhajtja a hazai történet intenzívebb tanítását és az óraszám csökkenését. A konferencia, amelyen az egységes kö­zépiskola eszméjét elvetették, ilyen szellemben hozta meg ha­tározatait és ezeknek következménye volt az 1892-ik tanterv, amely a latin nyelvi órák számát apasztotta és a gimnázium­nak addigi kizárólagos filológiai jellegét korlátozta. Jelentős intézkedés volt, hogy a hatodik osztály elvégzése után záró­vizsgát (abschlussprüfung) rendeltek el, amelynek sikeres elvég­zése az egyéves önkéntességre jogosít. Már az 1890-iki konfe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom