Állami gimnázium, Eger, 1913
16 bensőbbe tételét. E reformgondolatok felismerhetők az Országos Közoktatási Tanácshoz intézett rendeletben is. Mielőtt e rendelet ismertetésére, a rendelet keltette visszhangra, a már azóta elkészült reformtervezetek ismertetésére rátérnék, úgy gondolom, nem lesz érdektelen — már az összehasonlítás szempontjából is — néhány külföldi államban a középfokú oktatás jelen állását tekintetbe venni és ezeket röviden megismertetni annál is inkább, mert a miniszter már első beszédében hivatkozott egy külföldi, igen jól bevált típusnak, a német reformgimnáziumnak esetleges átültetésére. II. Néhány külföldi állam középiskoláinak mai szervezete. Ha a külföldi államok ^középiskolai oktatásügyének mai állását figyelemmel kísérjük, feltűnő jelenségként találjuk, hogy az utolsó években egységes középiskoláról nem beszélhetünk.1 Amint a tudományok haladtak és differenciálódtak, épen úgy elágaztak a különböző típusú iskolák is. A régi, klasszikus irányhoz sorakoztak oly típusok, amelyekben a modern nyelvek és a természettudományok alkotják a tanítás gerincét. így van ez Francia, Olasz és Németországban, 4 féle típus van a szomszédos Ausztriában is. A másik jellemző vonása a külföldi iskoláknak az, hogy bármely típust választja a tanuló, egyenlően jogosult az összes főiskolák látogatására. Az egységes jogosítás eszméje abból a felfogásból indul ki, hogy ha valaki a középiskolában el is mulasztotta valamely tárgynak a tanulását, amelyre később, egyetemi éveiben, szüksége lesz, az egyetemen szervezett tanfolyamokon elegendő alkalma van ismeretei hiányainak kipótlására. Lássuk ezek után néhány, a kultúra magas fokán álló nemzet mai középiskoláját. Franciaországban az utolsó évszázadban a középfokú oktatás ügye igen lényeges változásokon ment keresztül. 1 Az egységes középiskola abból a jelszóból indul ki: egy nép, egy iskola.
