Állami gimnázium, Eger, 1913
12 — új formája, azonban Lukács és Fináczy nem gondoltak az egységes középiskolára, csak az egységes jogosításra. (A tervezet 9. §-a.) A tervezet szerint minden tanulóra egyaránt kötelező tantárgyak mellett a görög, francia, angol, kémia és ábrázoló geometria vagylagosan felvett tantárgyak volnának, amelyek közűi a tanulónak csak egy tantárgyat kell tanulnia, de minden iskolában legalább kettőt kell tanítani. Az ankéten résztvevők tárgyilagosan mutattak rá a középiskola meglevő bajaira, így nevezetesen a zsúfoltságra, a minősítési törvényből származó hátrányokra, a különféle jogosítások okozta zavarokra, a gyakorlati tanárképzés hiányaira, azonban a tervezetet — amelyhez tanterv nem volt mellékelve —■ a felszólalók legnagyobb része helytelenítette. így mindjárt a tanácskozás elején Eötvös Lóránt báró a tervet sem szükségesnek, sem célszerűnek nem tartotta, féltette tőle az iskola komolyságát; Erődi Béla szellemi omnibusznak nevezte, amely sokat karol fel és amely sikertelenül egyesíteni akarja a reáliákat a humánus tárgyakkal. Alexander Bernát pedig úgy vélte, hogy e terv a reáliskolákat teljesen meg akarja szüntetni. Rom- bauer, Jánosi Béla, Bozóky Endre szintén féltették a reáliskolát, amely pedig még igen nagy hivatású, amelyet a jövő iskolájának tekintenek és amelyet a tervezett típus teljesen kiforgat mivoltából, amidőn három tárgyát: a franciát, a kémiát és ábrázoló geometriát a választható tárgyak körébe sorolja. Hangsúlyozták, hogy a reáliskola eltörlése közmívelődésünkre nagy veszteség volna, mert az a kultúrális szükséglet, amely a reáliskolákat szülte, ma még fokozottabb mértékben van meg, mint a reáliskolák keletkezésekor.1 Általában az egész tárgyaláson kiérezhető volt, hogy a javaslat csak pium desiderium, jámbor szándék, amely törvényerőre emelkedni nem fog és mint Né- gyessy megjegyezte, inkább csak gondolatébresztő javaslatnak tekintendő. Kevéssel a Lukács féle ankét előtt egyik modern irányú tudományos egyesületünk, a Társadalomtudományi Társaság, 1 Az Entwurf 1850-ben hozta be nálunk a reális irányú képzést. Az első teljes reáliskola Pozsonyban nyílt meg 1875-ben, az addigi hat osztályú reáliskola 8 osztályú lett és érettségi vizsgálat jogával ruháztatott fel.
