Állami gimnázium, Eger, 1912

6

részre vetünk egy pillantást, ez is meg fog bennünket győzni arról' az alapos szorgalomról, gondról és kegyeletről, mellyel munkáját végezte:

Euer drei nicht hüben seine schwere Keule,

Seine Schleudersteine, seine Schlachtenbeile:

Und sein Schild, es würde Schrecken Euch einjagen,

Auch die grossen Sporen, die er hat getragen.

(Lemberger, Toldi 14, o.)

Ezzel szemben a Toldi legutolsó, Handmanntól1 származó- (1908) fordítása határozottan visszaesést mutat:

Nicht höbt ihr euer drei sein wucht’ges Beil, das runde,

Den eisenschweren Speer, der Schleuder Wurfgestein;

Von Frost durchschauert säh’t ihr seines Schilds Gevierte,

Ja selbst den mächt’gen Sporn, der seinen Stiefel zierte.

(Handmann: J. A.’s ausgew. Gedichte 163. o.)

Nem mintha e fordítás nem készült volna elég gonddal, hanem azért, mivel egyrészt verselés tekintetében is nem egy kívánni valót hagy maga után, másrészt pedig mivel a művön az erőteljes kifejezéseknek túlságos keresése, erőszakos halmozása, szinte azt mondhatnám, hajhászása látszik.

Természetesen leghelyesebb volna, ha állításaink igazolására lépten-nyomon a megfelelő helyekre hivatkoznánk. Azonban nem akarom az olvasó figyelmét és türelmét a különben is fárasztó összehasonlításokkal túlságosan igénybe venni s ezért csak egy-két jellemzőbb dologra fogok szorítkozni.

A fordítók az Ilosvaiból vett mottókat általában gördülékeny versekben fordítják le. E tekintetben talán helyesebben járt el Kertbeny, aki Ilosvay nehézkességét szánt-szándékkal megtartotta, hogy ezzel is kiemelje Arany teremtő munkáját, pl. ekkép:

(II. é.) . . . als von Buda Toldi György gekommen war, Seinen Bruder ... hat er oftmals arg geschmähet.

1 Johann Arany’s ausgewählte Gedichte. Aus dem Ungarischen übertragen von Adolf Handmann senior. Herausgeg. von Ad. Handmann jun. (Béla Koczányi, Kassa, 1908)