Állami gimnázium, Eger, 1912

Arany német nyelven.1

Arany János költészete valóságos próbaköve a műfordítói képességeknek. Nemcsak azért, mivel benne a tartalom és a forma a legművészibb harmóniába olvadt össze, hanem azért is, mivel művészete annyira a magyar föld sajátos virága, oly mélyen gyökerezik a magyar nép érzés- és gondolatvilágában, hogy csak a legművészibb kezeknek sikerül azt átültetniök, avatatlanok csak letépdesik, éltető gyökereitől szaggatják el.

Művészetének átültetői rendesen két végletbe esnek: vagy elhanyagolják sajátosan magyar, de a külfölddel nehezen megértethető vonatkozásait, ami persze egy nagyon jellemző tulajdonságtól fosztja meg költészetét, vagy pedig túlságosan hangsúlyozzák és kiemelik a sajátosan magyar részeket: magyar szavakat és kifejezéseket kevernek fordításukba, szinte tetszelegnek a magyaroskodásban, ami viszont nehézkessé, értelmetlenné teszi fordításukat.

1 Sorok írója előtt a következő német nyelvű Arany-fordítások ismeretesek:

1851. Kertbeny, Erzählende Dichtungen v. Joh. Arany. (Toldi, Die Erstürmung v. Murány.)

1855. Mór. Kolbenheyer: Toldi.

1857. Mór. Kolbenheyer: Toldi's Abend.

1861. Kertbeny: Gedichte v. Johann Arany.

1861. Ad. Dux: Ungarische Dichtungen v. J. A.

1863. L. Korodi: Gedichte v. J. A.

1879. Alb. Sturm : König Buda’s Tod.

1880. Andor v. Sponer: Dichtungen v. J. A.

1884. M. Kolbenheyer: Toldi’s Liebe.

1896. S. Bruck : Balladen v. J. A.

1903. (?( L. Dóczi: Gedichte von J. A.

1904. Arm. Lemberger: Toldi.

1908. Ad. Handmann: J. A.’s ausgewählte Gedichte.

Egyes, az előbbi gyűjteményekben is meglevő költemények német fordításait tartalmazzák még a következő munkák:

1853. (?) Vasfi u. Benkő (Kertbeny): Nationallieder der Magyaren.

1*