Állami gimnázium, Eger, 1912

30

„Vöglein zwängt sich aus dem Gitter“

(Dóczi i. m. 37. o.)

míg Kertbeny könnyebb fordítása mellett Sponer és Bruck inkább a tartalom rendkívül pontos visszaadását nyújtják.

Handmann és Dóczi igazi művészettel adják vissza a Tetemre hívást (Das Bahrgericht) is. Kár, hogy Handmann fordítása a verselés szempontjából nem éri el azt a fokot, melyen a tartalmi rész áll. Kertbeny viszont nála szokatlan művészettel fordítja a Mátyás anyját (Die Mutter des Königs Mathias Korvin); sőt még halmozza is a nehézséget azzal, hogy Arany rímei (abcdec) helyett sokkal nehezebb formát (aabccb) használ. Viszont Handmann fordítása ismét sok kívánni valót hagy hátra a verselés tekintetében pl.:

Lass dich drum Mein einz’ges Kind (!)

Durch nichts berücken (!!)

Wer möcht, wer

Mein Sohn sein

Fällst auch Du den Tücken,

(Handmann i. nt. 128. o.)

Bárminők is legyenek a német verselés szabályai, határozottan kellemetlen ritmusa van a második és harmadik sornak, ahol előbb egy szótaggal többet (4), majd eggyel kevesebbet használ, mint amennyit a vers ritmusa megkívánna. Dóczi Mathias’ Mutter-e ezzel szemben igazán művészi fordítás, ép úgy, mint a Szondi két apródja (Szondi’s zwei Pagen) is. Ez utóbbi különben Sponernek és Handmannak is nagyon jól sikerült.

Dóczi mesteri fordításai közül külön is említést érdemel az Árva fiú (Der Waisenknabe) s főleg a Hídavatás (Brückenweihe), melyeket egyedül ő ültetett át német nyelvre. Különösen az utóbbi fordítása vall igazán nagy művészetre:

„Zwei oder Nichts !“ Kaum rief’s der Knab,

Nähm’ er auch gerne das Wort zurück.

Zu spät. Es gilt die letzte Habe.

Die Karte fällt. — Ein Augenblick Verwirkt ein junges Lebensglück. Stb.

(Dóczi i. m. 24. o.)