Állami gimnázium, Eger, 1911

Az anyag szerkezete az atom- és elektron- elmélet szerint. A testeken végbemenő változásokat, átalakulásokat már a leg­régibb időkben vették észre és a kor felfogásához képest igye­keztek is ezen jelenségeket megmagyarázni. De a gondolkozó emberiség nem maradt meg csupán a je­lenségek magyarázatánál, hanem az ezekből leszíirődött „igazsá­gokat“ szélesebb körben is alkalmazta és igyekezett belőlük filo­zófiai rendszereket teremteni, melyek segítségével megmagyaráz­hassa az egész mindenséget, a létező testeket, azok összetételét, az anyagot, az erőt, a tért stb.-t. A legrégibb filozófiai rendszer, mely az anyagot atómokból állónak mondja, az atómizmus. Atomok alatt az anyagot alkotó azon legkisebb részeket kell értenünk, melyek minőségükben változatla­nok és oszthatatlanok. Az atómizmus nyomára már a hindu filo­zófiában akadunk. Anaxagoras, ki K. e. 500 körül született, azt mondja, hogy az anyag minőségileg meghatározott elemekből áll. Az atómizmus első rendszeres és következetes kifejtője azon­ban az atómisztikus iskola, melynek alapitója Leukippos és legna­gyobb alakja Demokritos. Leukippos Abderában született és K. e. 510 körül élt. Nevét mindig tanítványáé, Demokritos, kíséretében említik. Leukippos szerint két dolog, — princípium, — az, mely a világban uralkodik: a teltség és az ür. A teltség érzékileg fel nem fogható, oszthatatlan, változatlan és áthatlan, egyszerű testekből áll; ezek az atomok. Az atomokat közök választják el egymástól és ezek a közök képezik az űrt. Az atomok minőségre nézve mind egyenlőek, de alakra nézve különbözők. Összetételük alkotja a lát­ható tárgyakat. Mivel az atómok különböző arányban egyesithetők, a belőlük származó testek is különbözők. l*

Next

/
Oldalképek
Tartalom