Állami gimnázium, Eger, 1911
24 múlva azonban a hélium vonalait tisztán mutatta. Curie és Dewar, Deslandres kísérletei is egészen biztosan megállapították a hélium jelenlétét. De bebizonyítottak csak akkor lehetett tekinteni e feltevést, ha sikerül megállapítani, hogy az emanáció radioaktivitásának fogyása arányában keletkezik a hélium. Az erre vonatkozó vizsgálatokat Himstedt és G. Meyer kétféle módon végezték és azon eredményre jutottak, hogy a rádiumból hélium keletkezik, vagy pedig fel kell tételeznünk, hogy a rádium a héliumot úgy tartja fogva, mint a palládium a hidrogént. A nap által kisugárzott meleget is a rádium-emanációnak tulajdonítják. A feltevést avval támogatják, hogy a héliumot nagy mennyiségben sikerült a nap színképében kimutatni. Ha valamilyen testet rádiumsóoldatba mártunk, vagy az anyagot rádiumtartalmú folyadékban feloldjuk, az illető anyagok aktivakká válnak. A radioaktivitás tüneményei oly különösek és újak voltak és a természettudományi alaptörvényekkel annyira ellentéteseknek látszottak, hogy számos hipotézist állítottak fel, hogy a radioaktivitás jelenségeit megmagyarázhassák. A radioaktiv anyagok kiváló energia- és elektromosságforrások. Dacára állandó sugárzásuknak, a felhalmozott energia fogyását konstatálni nem lehet és ezen magatartásuk az energia megmaradásának elvével nem egyeztethető össze. Viselkedésük magyarázatára két szempont volt irányadó; az egyik szerint az energia magukban a radioaktiv anyagokban képződik, a másik szerint nem az illető anyagokban keletkezik, hanem valamely más ismeretlen forrásból származik. Az előbbi nézet van túlsúlyban és ezen magyarázatot támogatja az elektronelmélet is. Azt már kifejtettem, hogy a chemiai alapelem az atom, mely a legkisebb, oszthatatlan, változhatatlan része az elemeknek és vegyületeknek. Ezen atomok önmagukban csak pillanatokig létezhetnek, mert a bennük rejlő affinitásnál fogva kényszerülnek egymással molekulává egyesülni. Mi csakis a molekulák tömegeit vesszük észre. Felfogásunk szerint minden egyes elem atomjait a többiekéitől különbözőnek kell feltételeznünk, míg az azonos elemek atomjai egymás között egyenlők. Chemiai szempontból tehát elem alatt csak oly anyagot érthetünk, melyet az ismert eszközök