Állami gimnázium, Eger, 1911
22 ett aktív, sőt az indukált radioaktivitás jelensége fokozottabb és szabályosabb volt, ha rádiumsó vizes oldata hatott. Különösen függ az emanáció a rádiumsó hőmérsékletétől. Ha a sót felhevítjük, akkor az emanáció sokkal könnyebben és nagyobb mennyiségben távozik, mint ugyanazon idő alatt alacsonyabb hőfokon. Valamely rádiumkészítmény ugyanazon idő alatt bármily formában leadott energiamennyisége állandó. Az emanáció első sorban azon anyagok közelében fordul elő, melyekből kiáramlik. De sikerült az emanációt ott is kimutatni, hol a radioaktiv törzsanyagok már nem voltak észlelhetők. így Elster és Geitel a levegőben találtak emanációt, mely azonban egészen szabálytalanul és különböző mennyiségben fordul elő. Az a kérdés merült fel, hogy a levegő emanációtartalma honnan származik? Az egyik nézet szerint a légkör magasabb rétegeiből, a másik nézet szerint pedig a talajból. Ez utóbbi nézetet nagy. n támogatja az a tény, hogy a talajból vett levegőemanációban sokkal gazdagabb, mint a légkörbeli és hogy a forrásvíz jelentékeny mennyiségű emanációt visz magával. Pincék és barlangok levegője, továbbá egyes földnemek, emanációban igen gazdagok. Himstedt kimutatta, hogy különösen a hőforrások gázai, azután a petróleumforrások jelentékeny mennyiségben tartalmazzák az emanációt. Ezek alapján jogosan feltehetjük, hogy a földgázok emaná- ciója a földünkben levő radioaktiv anyagoktól származik. Az emanációnak vannak olyan tulajdonságai, melyek a gázokéival megegyeznek és amelyek alapján Rutherford anyagi gáznak is minősítette, de vannak oly tulajdonságai is, melyek által a többi gáztól különbözik. Mint minden gáz, úgy az emanáció is teljesen betölti a tért és követi a Gay-Lussae-féle törvényt, mely szerint a gázok egyenlő térfogatai egyenlő hőmérsékletváltozásnál egyformán változtatják térfogatukat. A gázok diffúziójára vonatkozó törvényeknek alá van vetve az emanáció is. Diffúziósebességéből határozták meg sűrűségét és atómsúlyát is. A rádiumemanáció sűrűsége pl. 80, atóm- súlya 160. A hőmérsék csökkentése által az emanációt meg lehet sürűsíteni, így a rádiumemanációt kb. —150°-nál, a thóriumema- nációt —120° és —150° között. A rádiumemanáció chemiai szempontból teljesen közömbös, úgy mint az argon-csoporiba tartozó helium és argon. A többi gázoktól abban különbözik az emanáció, hogy, De-
