Állami gimnázium, Eger, 1911
20 A rádium előállítása igen körülményes. A szurokércből először kiválasztják az uránt. A maradék 1000 kg.-jából pedig Giesetnek csak mintegy 0.25 gramm rádiumbromidot sikerült készíteni. A rádium a színtelen lángot szép kárminvörösre festi. A periodikus rendszerben is megvan a helye, amennyiben a kb. 225 atómsúly- lyal bíró elem helye még üres volt és a rádium atómsúlymeghatá- rozásainak középértéke 225. Az eddig ismeretes elemek közül atómsúlyra nézve a rádium a harmadik helyen áll. Nagyobb atóm- súlya csak a thóriumnak (232) és az uránnak (208) van. Érdekes, hogy a három legnagyobb atómsúlyú elem a legradioaktivebb és ebből arra következtethetünk, hogy az aktivitás és az atómsúly között van valamilyen összefüggés. Atómsúlya, meg a színképben való viselkedése miatt a rádium az alkáli földfémek csoportjába tartozik, melynek még tagjai a bárium, stroncium és a kalcium. Az eddig ismert radioaktiv anyagok — az urán, thórium, po- lónium, rádium és aktinium — láthatatlan sugarakat bocsátanak ki. Míg azonban az uránt, thóriumot és rádiumot jobban ismerjük, addig a polónium és aktinium nevű testekről csak azt tudjuk, hogy sugárzók. A radioaktiv anyagok sugarai eltérnek egymástól a sugárzás tartama és az átható képesség által. Míg az urán, thórium és rádium sugárzása állandónak, azaz legalább nehány évszázadon át tartónak látszik, addig a polónium és aktinium néhány éven belül elvesztik sugárzó képességüket. Az áthatoló képesség szerint az a, ß, y sugarak különböznek egymástól. A «-sugár átható képessége a legkisebb, a y-é a legnagyobb. Míg az urán, thórium, rádium és aktinium mind a háromféle sugarat egyidejűleg bocsátja ki, addig a polónium csak «-sugarakat lövel ki. A radioaktiv anyagok sugárzó energiája, éppen úgy, mint az energia bármilyen fajtája, átalakulhat más alakú energiává. A Becque- rel-sugarakat direkt benyomások által nem vesszük észre. De azonnal feltűnik a sugárzásban felhalmozott energia, ha az chemiai-, elektromos-, hő-, mozgási-, fény- vagy élettani energiává alakul át. A sugarak abban is különböznek egymástól, hogy könnyebben vagy nehezebben öltik fel az energia egyik vagy másik formáját. Az «-sugarak pl. inkább hővé alakulnak át, míg vegyi hatásaik alárendeltek; a ^-sugarak inkább chemiai hatásokra képesek. Most már aszerint, hogy a radioaktiv testek mily sugarakat bocsátanak ki, módosulnak tulajdonságaik.
