Állami gimnázium, Eger, 1911
15 nagy meleget fejlesztenek. A különböző testek különböző mértékben nyelik el őket, Lénárd szerint, közel a testek sűrűségének arányában. Vékony fémlemezeken keresztül hatolnak. Az erős mágnes — Hittorf szerint — eltéríti a katódsugarakat. Elektromos töltésük negativ; fényérzékeny lemezre úgy hatnak, mint a közönséges fény. Amint azt Lénárd Fü öp hazánkfia kimutatta, a szabad levegőbe is kivihetők. Teljesen légüres csőben katódsugarak nem keletkeznek, azonban tovább terjednek a légüres térben. Gyengén világítanak és nemcsak az üvegben, hanem számtalan más testben is fénytüneményeket gerjesztenek. A katódsugarakat elektromos töltésű, gyors röptű testrészecskék okozzák. Ezen testrészecskék a hidrogénatom tömegének kb. csak egy kétezredrészét (V2000) teszik és haladási sebességük a fény sebességének tizedrésze. A katódsugarak legkisebb részecskéi, éppen úgy, mint a chemiai atomok, öröktől fogva vannak és elpusztíthatatlanok. Negativ töltésük állandó és ezen negativ töltés az anyagi részecskék sajátsága. Ezeket a negativ elektromossággal töltött és az atomoknál sokkal kisebb anyagi részecskéket Stoney indítványára elektronoknak nevezték. Ha egy atomot annyira megnagyobbítanánk, hogy egy 100 m. küllőjű gömbbé lenne, akkor elektronjának nagysága egy 1 milliméteres küllőjű gömböcskének felelne meg. Egy hidrogénatóm kb. 1000 elektront tartalmaz. Az elektron tehát az elektromosság atomja, melyet tovább felbontani nem lehet. Ha az elektromos áram segítségével felbontunk valamilyen vegyületet, a bontás következtében kapott alkotórészeket — Faraday után — ion-oknak nevezzük. Az ion egy chemiai atom vagy atómcsoport, mely egy, két, három vagy több elektrónt tartalmaz. Helmholtz egy 1881-ben tartott előadásában világosan rne^ mondja, hogy az elektromosság, éppen úgy, mint a ehen^V' követik és vegyületek, atomokból áll. Az elektromosságc^|ron . az anyag megmaradásának törvényét; .oy&j csak meghatározott hatatlan, állandó. Az elektron^ úgy, mint a chemiai elemek és viszonyok szerint egyesül-es nagyságú gömbök. Az anyag min valószínűleg állanjtf atommal szemben áthatatlan, ellenben ar den atomja -
