Állami gimnázium, Eger, 1910

57 fiaink nagyon siettek, gyerünk, csak gyerünk le a partra, menjünk Tihanyba. Motorcsónakokon és vitorlásokon keltünk át. No ez az őröm leírhatatlan. A ki a Balatont régen nem látta, kellemes meglepetésben van része: meglepi a most épült tihanyi kikötő csinossága. Annál na­gyobb csalódás ért azonban más oldalról. A világhírű visszhang­nak vége és az ősrégi bencés kolostor könyvtára nevez.tes uni­kumával, a tihanyi kódex-vei és érdekes okirataival, levelezéseivel a török világból zárva maradt előttünk, meg kellett elégednünk az altemplom és 1. Endre sírkövének megtekintésével. De vigaszta­lódtunk mihamar. Itt van előttünk az örökszép Balaton, visszafelé már vígai: vitorláztunk is, volt részűnk a hullámos Balatonban is. Még aznap, utazásunk második napján este, Veszprémbe értünk. Kedden, 23-án korán reggel már talpon voltunk, mert a vá­ros megtekintésére csak a délelőtt állott rendelkezésünkre Valóban gyönyörű fekvésű város. A mint a tűzoltó toronnyá átalakított tö­rök mecsetből végigtekintünk a városon és gyönyörű vidékén, meg­értjük miért szerették annyira az Árpádok . Beszperim“ városát. Miután a Gizella-kápolnát és a Hornig báró püspök áldozatkész­sége folytán renovált gyönyörű román stilü székesegyházat Rad- vdnyi püspöki titkár és kanonok úr szakszerű és lelkes magya­rázata mellett megtekintettük] a bástya fokáról elmélázva néz­tük a boldog Margitra emlékeztető kolostor romjait és a távoli Bakony erdőkoszorúzta hegyeit. — Magára vonta figyelmünket még a színház épülete és az előtte levő parkban Erzsébet királynénak megragadóan szép mellszobra. Valóban művészi értékű Hornig báró püspök vörös terméskőből épült mauzóleuma is. Délután egy óra után már útban voltunk Badacsony felé. A zalai part változatos öbleivel, most fellendülésnek indúlt fürdőivel, a gyönyörű kilátás a fenségesen nyugodt tóra, felejthetetlen, gyö­nyörűséges perceket nyújtottak. Badacsonyba érve már alig vártuk, hogy a badacsonyi hegy tetejéről ígért remek kilátásban legyen részünk. A Kisfaludy-forrás vize mellett haladva, mély megillető- •déssel szemléltük a Kisfaludyak és Szegedyek ősi szőlőhajlékjait, a melyek a költő szerelmének és később munkásságának és csön­des boldogságának tanúi valának. Jó félórai fárasztó út után fel­értünk a tötőre, a nagy kőkereszthez. Elragadóan szép e hely. Alattunk a hatalmas bazaltsziklák és oszlopok, a messzeségben pe­dig a Balaton páratlan szép képe, átellenben Fonyóddal, jobbról

Next

/
Oldalképek
Tartalom