Állami gimnázium, Eger, 1910
17 séggel tekint a legkülönfélébb kérdések felé. E jelenséggel szorosan összefügg az encyclopaediák nagy divata. Oly alkotások ezek, melyek nem szorítkoznak egy-egy tudomány eredményeinek összefoglalására, hanem az emberi tudás egész körét felölelik, mindenről felvilágosítással szolgálnak. Különösen két ily mű méltó a felemlítésre. Az első, a század első feléből, Bayle Péter négy kötetes Ismerettára, a második az óriási méretű, világhírű francia encyclopaedia. A tudományos ismereteket népszerűsítő irodalomnak ez a két mű a legmonumentálisabb emléke a XVIII századból. Természetesen nem csupán e szótárszerű, igen terjedelmes és épen ezért nehezen megszerezhető művek vohak az uj eszmék elterjesztésének, népszerüsítsének kizárólagos eszközei. A mai tudós világnak és közönségnek számos becses eszköz áll rendelkezésére a tudományok művelése és a tudományos ismeretek közlése érdekében : főiskolák, tudós társaságok, congressusok, laboratóriumok, könyvtárak, könyv- és folyóiratirodalom, múzeumok. A XVIII. században a tudományoknak jóval szerényebb eszközökkel kellett be- érniök. Az irodalmon kívül főleg a társas összejövetelek, szalonok, meg az igen érdekes és roppant értékes levelezések nyújtottak alkalmat magasabb eszmecserékre, vitatkozásokra. Mindaz, amit eddig a felvilágosultság küzdelméről elmondottunk, csak első része, egyik fele magának a küzdelemnek, a támadás, rombolás munkája, az, amit bevezetőleg a felvilágosultság közvetlen törekvéseinek neveztünk. Hátra van még a mozgalom végső céljainak ismertetése. A közvetlen törekvés tehát az ember, az egyén felszabadítása minden káros, erkölcsileg vagy értelmileg megrontó befolyás alól, Küzdöttek tehát, mint láttuk, a despotismus ellen, a társadalom igazságtalanságai ellen, egyesek a művelődés ellen is, továbbá a babonák, előítéletek, más szóval a téves, vagy tévesnek gondolt vallási eszmék, illetve tudományos ismeretek ellen. Láttuk azt is, hogy egyesek mi módon vélték pótolni a megdöntött régi, korhadt intézményeket, mivel próbálták kicserélni a régi babonákat, előítéleteket. A despotismussal szembe állítják a népjogok, a szabadság eszméjét, a társadalom igazságtalanságait az egyenlőség kivívásával akarják orvosolni, a téves hitet, hamis tudást az igaz ismeretek elterjesztése által akarják kiirtani. De mi volt az egész küzdelem végső célja, vezérgondolata? Micsoda uj világnak akarták a helyet megteremteni azáltal, hogy a régi világ, a régi társadalom összes intézményeit, egész tudását, hitét kikezdték, megtá2
