Állami gimnázium, Eger, 1910
9 Goethének is. Schillertől például a svájci szabadsághősről, Teli Vilmosról szóló darab, meg Don Carlos, Goethétől az Egmont említhető itt fel. A Don Carlosban marquis Posa a szabadság embere, Fülöp a zsarnok, míg Goethe Egmontjában Álba herceg a spanyol zsarnokság képviselője a leigázott Németalföldön. A despotismus elleni küzdelem épen nem merült ki a tragédiák pathetikus hangú, izgató célzatú jeleneteiben. Sokan elmélkedtek arról, hogy mi módon volna az egyeduralom elviselhetőbbé, sőt áldásossá tehető A francia Montesquieu Törvények szelleme című művében a tudós ember hidegségével, szenvedélytelenségével kutatja a különböző államformák, a despotismus, alkotmányos monarchia és köztársaság, eredetét, keletkezését, megmaradásuk feltételeit. Mások tovább mentek, határozott állást foglaltak el az államformával szemben. Három ily álláspont jegecesedett ki e században, az úgy nevezett felvilágosodott absolutismus, a cons- titutionalisinus és a democratia álláspontja A felvilágosodott absolutismus sértetlenül megtartja a hatalmat az uralkodó számára, de e hatalom többé már nem cél, hanem csupán egy eszköz a közjó munkálására. Az ilyen uralkodó, Nagy Frigyes porosz király szavai szerint, csak népe első hivatalnokának tekinti magái, ki a kezébe letett, teljesen rábízott óriási hatalmat arra fordítja, hogy a társadalmi igazságosság meg a közművelődés ügyét vigye előbbre Az elnyomott osztályok sorsának enyhítése, méltányos igazságszolgáltatás, a jogtalan kiváltságok elleni küzdelem meg a műveltség, iskolák emelése a felvilágosult absoiutismus maradandó érdeme. Ily szellemű uralkodók voltak II. József, Nagy Frigyes és az orosz II. Katalin. Ha nem is valósítja meg ez az államforma a szabadságot, ha nem is ad a polgárságnak politikai jogokat, legalább az egyenlőséghez vitte azt közelebb. A constitutionalismus az angol Locke-tól indul ki. Lényege abban áll, hogy a nemzetnek, vagy legalább a nemzet egyes osztályainak, illetve azok képviselőinek beleszólást enged az állam ügyeibe. Az ily államban az uralkodót és a nemzetet bizonyos közbenső szervek kötik össze, melyek részesek a hatalomban, vagy legalább is ellenőrzik azt. Végül a harmadik álláspont a democratia volt. Ennek leghíresebb védelmezője Rousseau. Államelméletét Társadalmi Szerződés című művében do'gozta ki. A hatalom forrása és egyben birtokosa szerinte a nép. Az ember ugyanis szabadnak születik, független embertársaitól, de mihelyst csoportokba gyűl, társadalmat alkot, el-
