Állami gimnázium, Eger, 1909
IX. Testi nevelés. Minden szülőnek és pedagógusnak tudnia kell azt, hogy csak az a nevelés helyes, amelyik harmonikus. Mert amilyen fontos a lélek műveltsége és szellemi képessége, ugyanolyan fontos a test egészsége és ereje. Csak ép érzékű, erős ideg és izomzatú embernek lehet helyes észrevétele, szilárd akarata, biztos föllépése és eredményes cselekvése. Ápoljuk és gyakoroljuk a testünket, hogy annál biztosabban és kitartóbban működhessék a szellem. Meddig áll az a ház, amelynek bár a külseje tetszetős és a belseje értékes, ha az alapja gyönge? Bizony nem sokáig, mert ha az alap nem elég erős, nincs ellentálló ereje a veszedelmekkel szemben s ha ellentálló ereje nincs, romba dől a tetszetős, értékes ház. Ilyen az ember is, alap a test, értéke a lélek. Ne gondoljuk azt, hogy a test fejlődik és erősödik önmagától is, fejleszteni, gyakorolni kell azt, ha azt akarjuk, hogy egészséges és erős legyen, mert csak így lesz alkalmas a munkára s így lesz ellentálló ereje az emberre leselkedő betegségekkel szemben. Ezért kell testi mozgást végezni, a test erejét nevelni. Ezekre való tekintetből intézetünk a testi nevelést a tőle telhető gondozásban részesítette. 1. Tornászat. A tanuló ifjúság az egész tanév folyamán teljesen felszerelt tágas tornateremben rendszeres tornatanításban részesült. Sajnos azonban, hogy iskolánk nem rendelkezik a szabadon való mozgáshoz és tornászáshoz szükséges megfelelő udvarral. Csapatba osztás. A tornázást kétféle módon gyakoroltuk, u. m. a négy alsó osztályban az osztály-tornázás, a négy felső osztályban a csapat-tornázás rendszere szerint. E két rendszer abban különbözik egymástól, hogy mig az osztály-tornázásnál célunk a tömeg képzés s így egy tornaszeren egy időben 4 vagy több tanuló foglalkozik, addig a csapat-tornázásnál erő és ügyesség szerint csoportosítva egy előtornász vezetése alatt, végzik a gyakorlatokat.
