Állami gimnázium, Eger, 1908
39 heveny-ragályos betegségben szenvedett, vagy olyan beteggel érintkezett. — Büntetnie kell a szülői háznak is, még pedig szigorúan meghatározott és következetesen betartott elv szerint; ne legyen az a házi büntetés spontán elhatározástól vagy változó kedélyhan- gulattól függő. Ma büntetem a gyermeket, holnap meg — mivel épen jó kedvemben vagyok — nevetek ugyanazon helytelenségen, amiért tegnap haragosan megtorlást gyakoroltam. Az ilyen következetlenség a szülői, tekintélynek igen árt és nagyban kockáztatja a gyermekben a szófogadásra, engedelmességre irányuló készséget. A szülői tekintélynek és a gyermek boldogulásának viszont árthat a „következetes szigor“ is — olyan felfogásban, amilyenben azt egy anya alkalmazta, ki gyermekeit — tanulásnál úgy, mint játéknál —- állandóan, minden csekélységért, semmiségért korholta. Az anya az örökös izgalmaknak szinte betegje lett; a fiúknak pedig nem ment jól se a tanulás, se a játék. A csupa szeretetből csaknem agyonkorholt gyermekeket végre is kiadták a házból, — s hallom, hogy mind a három fiú most szépen végzi — tanárainak megelégedésére — munkáját. Az otthon itt, íme, büntetéseivel nemcsak hogy nem tudott javítani, hanem szemmelláthatóiag rontott is.--Legyen tehát bizonyos rendszer, jól felfogott következetesség és helyes mérték az otthoni fegyelmezésnél, büntetésnél is, csakúgy, mintáz iskolainál.— Mi legyen mármost az elv, mely a szülőt a helyes irányú büntetések céltudatos alkalmazására vezesse ? Teljesen csatlakozom e pontban Spencer Herbert-hez,*) ki az ú. n. természetes büntetést ajánlja a mesterséges büntetés helyett. Természetes büntetés pl. arra a fiúra nézve, ki zsebkését eltöri vagy elveszti, hogy a szülő neki újat néni vesz és ki is jelenti, hogy addig nem kap mást, míg nagy vigyázatnak jelét nem adja. Vagy pl. ilyen természetes büntetés a fiúra nézve, ki ruhájára nem ügyelve, azt bepiszkítja vagy elszakítja, hogy a foltot maga tisztítsa ki, vagy a szakadást maga varrja be; büntetéséhez tartozzék azután az is, hogy új ruhát mindaddig ne kapjon, míg az, annak vásárlására kitűzött idő el nem érkezik; s így hát addig legyen kénytelen az általa elcsúfított ruhában járni, és mivel nincs tisztességes öltözete, emiatt kirándulásokról, ünnepélyekről is elmaradni. Mesterséges büntetés volna e két esetben az, ha pl. a szülők a fiúkat megvernék, vagy más oly módon *) Értelmi, erkölcsi és testi nevelés. Angolból fordította Öreg János és Losonczy László. Budapest, 19332 — L. 127.—155. II.
