Állami gimnázium, Eger, 1908
33 Az iskola a kisebb földrajzi és természetrajzi kirándulásokon kívül rendez évenként egy, több napra szóló nagy tanulmányutat is. Vegyenek részt ezen a tanulók minél többen, — amennyire csak körülményeik megengedik (hiszen a lehető legszerényebb költségvetéssel történik ez utak rendezése). Felejthetetlen szép, tanulságos napok lesznek ez utazások napjai minden fogékony lelkű gyermekre nézve. Ha az apa ilyen hosszabb utazásokat nem is rendezhet, de bizonyára lesz alkalma arra, hogy — szabad napokon — családjával kisebb kirándulásokat tegyen; mégpedig lehetőleg nagyobb számban, mint az iskola, mely idejéből e célra többet nem áldozhat. A kirándulásoknak legyen mindig egy előre megmondott, határozott céljuk. (A gyermeknek már a tervezgetés is örömet fog szerezni.) Legyen a cél pl. valamelyik közeli gyár megtekintése; fejlesszük ekkép is a gyermekben a technika iránti érdeklődést, az iparnak és iparosnak megbecsülését. Vagy legyen a cél valamelyik környékbeli várrom, avagy más történelmi nevezetességű hely tanulmányozása; neveljük ekkép is a gyermekben a múlt kegyeletes tiszteletét. Legyen a cél a mező, az erdő, a hegy; szedjen a gyermek virágot, fonjon levélből koszorút, hallgassa áhítattal a madarak énekét, és tiszta szíve — megtelve virágillattal, madárdallal — föl fog emelkedni Isten szabad ege alatt a mindenek Teremtőjéhez. Menjen ki a fiú némelykor, szabad délutánjain labdázni is. (Az iskola is rendez különben ű. n. ,,játékdélután“-okat.) A fiúknak meg kell hagyni, hogy játsszák a régi kedves, jó magyar labdajátékokat. Vad játékok vaddá teszik nemcsak a gyermek, de még a meglett ember lelkiiletét is. A rúgó-labdajáték pl. szitkozódások, veszekedések, sőt verekedések, durva rúgások nélkül már nem is igazi „rúgó“-labdajáték! Játsszanak a fiúk illedelmes, szép játékokat, melyek után nem kimerülve, talán testi vagy lelki sebbel, izgatott, haragos kedéllyel, — hanem ép testtel-lélekkel, az egészséges fáradtság érzetével, vidám, fölfrissült kedvvel hagyják el a játékteret. — Amelyik gyermek szüleje ép ráér, az nézzen ki a játéktérre, és ha ismételten illetlenséget, helytelenséget tapasztal, szüntesse be a játékot. Ha ez egy-kétszer megtörténik, majd jobban vigyáznak magukra a lurkók. A rúgó-labdajátékot pedig a leghatározottabban megtiltanám minden fiúnak azon kikötéssel, hogyha mégis játszaná azt (avagy egyébként valami helytelenségben venne részt), akkor hosszú időre nem fog kapni szülői engedélyt arra, hogy a játéktérre kimehessen.
