Állami gimnázium, Eger, 1907
— 108 — Innen a Széchenyi sétatér felé vettük utunkat, amely körül csoportosuló épületek közül a városházát tekintettük meg, amely olasz renaissance homlokzatával és két utcára nyíló hatalmas szárnyaival inpozáns képet nyújt. A tér déli végén emelkedő görög keleti u. n. holdas templomban is találtunk valami meglepőt. „Holdas“ nevét u. is a homlokzaton elhelyezett gömbről kapta, mely a hold járásával egy idő alatt forog s ahhoz képest fordítja aranyozott vagy sötét oldalát. Az óra a templommal egyidejű, még a 18-ik század végén készült. A Szent-László-téren Szent-László szobrát tekintettük meg, majd a szabadságharcunkban vértanúságot szenvedett Szacsvay- szobor előtt áldoztunk azon férfiú iránti kegyeletünknek, „kinek csak egy tollvonás volt a bűne.“ A Margó Ede jeles szobrász- művészünk készítette szobrot a Szacsvay-asztaltársaság emeltette a vértanú emlékének. Egy szerény kis utcában a magyar népszínműirodalom atyjának, Szigligeti Edének szülőháza előtt róttuk le iránta tartozó kegyeletünket, majd kissé odább Szilágyi Dezső, a nagylelkű és eszű igazságügyminiszter szülőházát tekintettük meg, ahol e város „tudásra, ékesszólásra, jellemre“ nagy fia meglátta a napvilágot. Innen Nagy Sándornak, az aradi tizenhárom egyik halhatatlanjának ifjúsági lakóhelyét kerestük fel, akiről szépen írja Szemere Miklós hogy: „Nagy voltál névre, nagy bajnoki szívre hazádhoz.“ A kellemesen eltöltött ebéd után még csak a székesegyház, a város fölött kimagasló püspöki palota és a palotát környező díszkert megtekintése volt hátra. A székesegyházban ájtatos istentiszteleten vettünk részt, amelynek hangulatát nagyban emelte a szép énekkar, mely régi egyházi dalokat adott elő. Lett volna még látni valónk bőven; szerettünk volna kirándulni a Rédey-kertbe, hol egykori tulajdonosa, Rhédey Lajos gróf mauzóleumot építtetett. Ott nyugszik a gróf neje, akinek temetésekor szavalta el Csokonai hattyúdalát: „A lélek halhatatlanságáról“ című szép tanító költeményét. A Váradhoz közel eső Püspök és Félix fürdők megtekintése is élvezetes és hasznos lett volna még, de kitűzött programunktól nem volt szabad eltérnünk. Az pedig ez volt: D. u. 4 óra 10 perckor indulás Kolozsvárra. A Nagyvárad—kolozsvári útvonalról sokat hallottunk, de minden képzeletet felülmúl ezen út vadregényessége. — A Bihar- hegység a maga őserdeivel, amelyben a medve alig háborgatva
