Állami gimnázium, Eger, 1906
— 54 Orgánikus chemia. A szénvegyületekről általában. Szénhidrogének. A szénhidrogének halogen-derivátjai. A szénhidrogén nitro-derivát- jai. Az aldenitek és kitónok. A savak. Az éterek. Szénhidrátok. A glikozidok. Az aromás testek. Illanó olajok. Kámfélék. Gyanták. Festő anyagok. A cián-vegyületek. Aminek. Amidek. Alkaloidok. Protein anyagok. Természettan. Heti 4 órában tanította Kolosy Mór. Tk. Fehér-Szekeres. Kísérleti fizika. A szilárd, folyékony és légnemű testek mechanikája. Hangtan. Fénytan. Mennyiségtan. Heti 4 órában tanította Kántor Nándor. Tk. Borosay: Algebra és Borosay: Geometria, a) Algebra: A kamatoskamat, járadék- és kölcsön törlesztés-számítás. A végtelen geometriai haladvány kapcsolatban a szakaszos tizedes törtekkel. A másodfokú egyenlet elmélete. A redukálható felsőbbfokú egyenletek. Másodfokú egyenlet rendszer. A másodfokú függvény szélső értékei. Elsőfokú határozatlan egyenletek. A kapcsolástan elemei és a két- tagúak magasabb hatványai, b) Geometria: A stereometria fontosabb tételei. A hasáb, gúla, henger, kúp és gömb felszínének és köbtartalmának számítása. A gömbháromszögtan cosinus- és sinustétele és ezek alkalmazása geographiai helyek távolságának meghatározására. — Házi dolgozat óráról-órára. 9 iskolai dolgozat. Ábrázoló geometria. Heti 3 órában tanította Vigh Béla. Tk. Dr. Klug L.: Ábrázoló geometria. Orthogonális projectió. Hajlás szögekre vonatkozó feladatok. Sík leforgása, affinitás. Egyszerűbb szögletes testek ábrázolása síkkal és egyenes vonallal való átmetszéseik és kifejtésük, megfelelő árnyékszerkesztések. Térelemek, síkidomok és egyszerűbb szögletes testek forgatása a képsíkra merőleges tengelyek körül. Új képsíkok bevezetése. 8 rajzlap. Szabadkézi rajz. Heti 2 órában tanította Lörinczy Géza. Használati és dísztárgyak folytatólagos rajzolása. Vázolások odahaza és tanári felügyelet mellett a szabadban. Közép- és újabb-kori jellegzetes műalkotások ismertetése 8 órában, különös tekintettel a magyar művészetre. A lyceumi kép- és régiségtár tüzetes áttekintése. A rajzlapok átlagos száma 4 és 4—5 vázlat.
