Állami gimnázium, Eger, 1906
18 — Majd a Sziget-várából kirohanó Zrínyi személye alatt hangoztatja hazafiui lelkesedését és inkább szent igazságokat hirdet, mint lelkesedik: A legdicsőbb bért várhatom munkámért: Meghalhatván királyom és hazámért. Rendíthet a sors szivet a bajnokban, De törni lelkét — arra képtelen. „Nemes szívnek küzködni kell s fog győzni.“ Hasonló sen- tentiákkal, igazságokkal telve a „Gr. Teleky felett“ című és a karban és a költő között váltakozó dialógusban irt ódája. A sok moralizálás sokszor kárára történik az igazi hazafiui lelkesedés közvetlen megnyilatkozásának. A „Lónyay Gáborhoz“ című ódáján meglátszik, hogy a költő zsengéiből való. Az ifjú költő a görög mythologia bő tudását ragyogtatja benne, a mi természetesen nincs hasznára a költészet szépségének. Semmiféle ódái lendület nincs benne, lapos marad mindvégig, mondhatjuk, hogy csak afféle alkalmi költői gyakorlat, amely még technikájában is gyenge. Már sokkal magasabban van a fölött a „Vida Lászlóhoz“ cimű. Valóban ritka példája a költői epistolának. Gyengéd kezdetű, igazi lírai közvetetlenséggel meginduló, utóbb magas gondolatokba és mély erkölcsi igazságokba forduló költemény, mely nem csoda, hogy Szemere költői hírét elterjesztette; nyilvánul benne az a mély belátás a lelkekbe, az erkölcsi alapokba; a mély gondolkodás különben mindenütt sajátja Szemerének. Egy különös, mondható tréfás mese a „Vitkovics Mihály névnapjára“ cimű ; nem is lehet más mint tréfás, a mikor a játszi lélekkel biró Szemere Vitkovicshoz, az igazi magyar humorral biró Vitkovicshoz ir. Nem is lehet ezt a költeményt másnak venni, mint afféle pohárköszöntőnek, mely- lyel két barát egymást versekben szokta névnapján köszönteni. Szvorényi a hazafias versekbe és az epistolákba felvette a „Világ felosztása“ címűt is, a mely nem idevaló és nem más, mint a német „Die Theilung der Erde“ címűnek szabadon való lefordítása. Hazafias lírája is körülbelül oly magasan áll, mint szerelmi költészete, gyöngéd. Néha-néha igazi lelkesedés szól belőlök, de legtöbbször, hogy úgy mondjuk, erkölcsi tanácsadásba sülyed, a sok erkölcsi vonás akadálya a közvetlen érzelem megnyilatkozásának. Van Szemerének nehány gúnyos verse is, a melyek felette érdekesek. Az erős kritikus a Lessing ékeivel nyilatkozik meg
