Állami gimnázium, Eger, 1905
I. t KLINCSEK JÓZSEF 1847-1905. Intézetünknek aránylag rövid idő alatt ismét gyásza van. 1903. év augusztus hó 24-én vesztettük el intézetünknek volt derék igazgatóját s a múlt 1905. év augusztus havának ugyanazon napján szólította az isteni gondviselés magához egyik érdemes kartársunkat, Klincsek József rendes tanárt, ki a nevelés és tanítás magasztos ügyének szolgálatában eltöltött 30 esztendőből 8 évig volt intézetünk fáradhatlan munksa a magyar- és németnyelvi és irodalmi tanszéken. Halála nem váratlanul következett be, mégis az újabb gyász fájdalommal töltötte el szívünket; mert benne a testület egy fáradhatlan munkatársat, a tanulóifjúság pedig őszinte jóakaróját vesztette el, ki teljes odaadással és szeretettel élt hivatásának. De mérhetetlenebb a hű hitvestárs és az árvák fájdalma, kik boldogságukat és legfőbb támaszukat siratják az elköltözöttben. Megboldogult kartársunk halála felett érzett őszinte fájdalmunkat csak növeli azon sajnos körülmény, hogy ő is, mint legtöbb munkatársunk küzdelmes pályáján éppen akkor dől ki a küzdők sorából, midőn hosszú, fáradságos és a közjó érdekében kifejtett munkálkodása után a jól kiérdemelt nyugalmat élvezhette volna. Örök pihenőre tért kartársunk emléke még sokáig fog élni nagyszámú tanítványainak szívében, kiket 30 évi tanári működése alatt a társadalom javára nevelt; de kegyelettel fogják megőrizni emlékét barátjai, főleg régi kartársai, kikkel együtt fáradozott a nehéz és rögös pályán. Élete nem gazdag változatos eseményekben, hanem a munka és kötelesség teljesítés egyhangú keretében folyt le; természeténél l
