Állami gimnázium, Eger, 1905

— 15 —

maga merevségében, de elismeri az egyéni készséget, az alap- charactert. A lényeg ugyanaz marad s a nevelés csak a „latens hajlamok“-at irthatja ki, míg a jellem „constans elem“-ével szemben minden törekvésünk kárba veszett. Pauer a physiologiai és psychogenetikus kutatás minden eredményét felhasználja, hogy az akarat kérdését megvilágítsa, miután elvetette a régi metaphysiká- nak az ingatag magyarázatait.

Újabb területhez jutottunk. Hivatkoztunk Queteletre s a statisztika jutott eszünkbe, megemlítettük Oettingent, Engelt, s a moral- statisztikára gondolunk. De ha ezekkel a tudományokkal foglalkozunk is, csupán azért teszsziik, mert az akarat kérdésének a tüzetesebb megvilágítását ezek is célúi tűzték ki. Már Süssmilch, a XVIII. sz. jeles statisztikusa keresi az okokat, a ható tényezőket, de a tudományos irány megalapításának az érdeme Queteleté marad. Queteletnek Guerry volt az egyik jeles előde, akinek az akarat szabadsága egyik dédelgetett problémája volt. A rideg számokkal kifejezett jelenségek megett rejlő okok kutatása ennek a tudománynak philosophiai színt kölcsönözne, ha ezek az okok olyan könnyen ki nem siklanának. Igaz, hogy sokan „vak eret kergettek,“ mikor szigorú biztossággal akarták megállapítani az okokat, melyekről Körösi József találóan jegyzi meg, hogy hypothetikusak. Ráth Zoltán mondja, hogy csak a tárgyi ismertetőjeleknek van nagyobb értékük s azokat, kik csak „metaphisikai törvényszerűséget“ keresnek, sokra nem becsülhetjük. Igaz, hogy azoknak a nagy nemzetközi statisztikai kongresszusoknak is, melyeket Párisban, Londonban, Firenzében, Szent-Pétervárott tartottak, a motívumok kipuhatolása volt az egyik főcéljuk, de hogy biztos eredményre még nem jutottak, csak annak tudjuk be, hogy a nem, a kor, a családi állapot, a nemzetiség, a hitfelekezet, a műveltség és a földrajzi tényezők elszigetelése, hatásuk fokának és egymáshoz való viszonyának a szigorú megállapítása, bokros feladatnak tetszett. Keleti Károly „A statisztika hivatalos és tudományos művelése“ (1868) című tanulmányában ennek a disciplinának a módszerével és feladatával foglalkozik, kiemeli a népszámlálás, a népességi törzskönyv, a statisztikai közlemények szerepét, a papság, a megyei és a városi helyhatóságok munkásságának a jelentőségét. „A feldolgozásban rejlik pedig, a tudományos statisztika más, nem kevesebbre becsülendő feladata.“ (13.) Valóban ezzel az induktiv eljárással érhet célt a statisztikus. A módszer, a kutató útjába gördülő akadályok, az