Állami gimnázium, Eger, 1904
127 kívüli tárgyakat tanítottuk a lefolyt tanévben a latin nyelvet, az egészségtant, vegytani gyakorlatot, az éneket és a zenét. 10. Üdvözlések. Intézetünk folyó tanévi történetének legfontosabb mozzanata azon személyi változás volt, melynél fogva Fran- csics Norbert kir. főigazgató múlt évi március hóban bakonybéli apáttá történt kinevezése folytán, állásától múlt évi szeptember hóban legkegyelmesebben felmentetet és Spitkó Lajos kir. tanácsos, székesfehérvári kir. tankerületi főigazgatója, a budapestvidéki tankerület főigazgatójává neveztetett ki. A tanári testület szívből és Iélekből örült főigazgatója kitüntetésének és hogy tanúságot tehessen iránta való mély tiszteletéről és ragaszkodásáról, már a kinevezés alkalmából feliratban üdvözölte. A tanári testület amennyire örvendezett a valódi érdem elismerése felett, éppen annyira fájlalta, hogy szeretve tisztelt főigazgatójától a közel jövőben meg kell válnia. Midőn a felmentés szeptember 20-án tényleg bekövetkezett, Francsics Norbert bakonybéli apát szeptember hó 27-én egy igen szívélyes és meleg hangú levélben búcsúzott el a tanártestülettől. Az igazgató ezen levelet hivatalosan október hó 28-án tartott értekezleten közölte a testülettel és ennek kapcsán őszinte, mély hálával eltelve emlékezeti meg volt főigazgatónknak az intézet fejlesztése és színvonalának emelése körül szerzett maradandó érdemeiről. És indítványozta, hogy volt főigazgatónk érdemei távozásának hivatalos tudomásvételével az intézet évkönyveiben is megörökittessenek. A testület hálás érzelemmel tette magáévá az indítványt és elhatározta, hogy egyúttal hozzáintézendő iratban fejezi igaz köszönetét, hosszú időn keresztül tapasztalt jóindulata, — nagybecsű tanácsai, kiváló tapintata és az intézet érdekeit előmozdító irányításáért. Szívből óhajtván, hogy új, díszes méltóságá ban még igen soká érvényesíthesse áldásos munkálkodását az egyház, a tanügy és a társadalom javára. És hogy most a hivatalos kapocs megszűntével e helyen is elbúcsúzunk közoktatásügyünk régi és kiváló jeles bajnokától, nemcsak kötelességet teljesítünk, hanem szívünk legnemesebb érzéseit elégítjük ki. — Nemes gondolkodása, szigorú kötelességérzete, igazsáagszeretete, tudomány és nevelés magasztos ügyei ránt való lelkesedése mindenkorra felejthetetlenek lesznek úgya tanártestület, valamint az ifjúság előtt. Bár a hivatalos kapocs megszűnt, a leghálásabb érzelmekkel biztosítjuk a fenkölt lelkű bakonybéli apátot, hogy főigazgatói működése alatt elvetett