Állami gimnázium, Eger, 1903

— 38 — Természetrajz. Heti 3 órában tanította Jablonszky Flórís. Tk. Rotli Samu-Tőkés L. : A növénytan alapvonalai. Növénytan alak-, bonc- és élettani alapon. Természetes és mesterséges rend­szer. A nevezetesebb rendek beható tárgyalása különös tekintet­tel hasznukra és alkalmazásukra. A növények földrajzi elterjedése. Növénygyüjtés. Összes óraszám : 102. Chetnia és ásványtan. Heti 3 órában tanította Lányi Kornél. Tk. Dr. Hankó Vilmos: Chemia és ásványtan Budapest 1901. Tananyag: A víz ismertetéséből kiindulva, egyszerű és összetett testek, fémek és nem fémek; keverék, vegyidet. Molekula, atom ; atom- és molekula-súly; képlet. Hidrogén. A chiorcsoport elemei s ezek vegyületei H-nel. A levegő összetétele. Az Oxigén; durra­nógáz stb. Nitrogen. Atom-elmélet — chemiai törvények, feladatok s azok megoldása. Kén és az eddig tárgyalt elemekkel való vegyü­letei. Sav és só fogalma. A nitrogen csoport elemei. A szén, mint ásvány és mint elem. O-nel való vegyületei. A láng; világító sze­reink. Szilícium; a szilícium dioxid. Kristályrendszerek. Minden időszak végén stoechometriai iskolai dolgozat. Összes óraszám: 96. Mennyiségtan. Heti 5 órában tanította Kántor Nándor. Tk. Mocnik-Klamarik-Wagner: Algebra és Mocnik-Klamarik-Wagner: Geometria, a) Algebra: Elsőfokú egyenletek két és több ismeret­lennel. Négyzetgyök és másodfokú egyenlet megoldása kapcsolat­ban a geometriában előforduló számításokkal. Köbgyök. Számolás gyökmennyiségekkel, b) Geometria. A planimetria főbb tételei a körmérés kivételével. A stereometria bevezető tételei: egyenesek és síkok egymáshoz való helyzete ; a lapszög és testszög. 8 iskolai dolgozat. Óráról-órára házi gyakorlat. Összes óraszám: 159. Szabadkézi rajz. Heti 2 órában tanította Bajzáth Lajos. Nehezebb síkékítményi lapok másolása különböző stylekből. Raj­zoltak 5 lapot. Összes óraszám: 66,

Next

/
Oldalképek
Tartalom