Állami gimnázium, Eger, 1903

— 16 célból az iskola fegyelmi szabályait minden tanév elején a szülők vagy helyetteseik kezéhez juttatja, de legtöbben megfontoló átolva­sás helyett csak a kötelező aláírásra méltatják. Már pedig ilyen érdeklődés mellett alig lehet szó összhangzatos eljárásról s az is­kola működésének támogatásáról. Holott ezt épen azáltal eszkö­zölhetnék, ha az iskola eljárását megismerni törekednének és fe­gyelmezéséhez nemcsak alkalmazkodnának, hanem azt mindenben teljes bizalommal helyeselnék is. Sőt a gyermeke javát szivén vi­selő, előrelátó szülő még az iskola büntetését is helyesli és a maga részéről is érezteti gyermekével vétségének következményeit. Az is­kola a hanyagság, vagy meg nem felelő magaviseletből származó s a fegyelmi szabályok értelmében kiszabott minden egyes intésről és rovásról értesíti a szülőket, de vajmi ritkán tapasztaljuk, hogy ilyen esetben a szülők felvilágosítást kérnének, hanem a helyett gyermekük előtt fejezik ki méltatlankodásukat az iskola eljárása fe­lett. Pedig gyermekük jól felfogott érdekében semmitől sem kell annyira tartózkodnunk, mint a meggondolatlan és alaptalan bírá­lattól. Mert azt tapasztaljuk, hogy azon szülők gyermekei a legki- iagástalanabbak viselet és szorgalom tekintetében, a kik az iskola iránt érdeklődve annak fegyelmezését méltányolják és hozzá alkal­mazkodnak; viszont épen azok a szülők mutatnak legkevesebb ér­deklődést az iskola célja és eszközei iránt, kiknek gyermekei a leg­rosszabbak, pedig ezeknek volna arra a legnagyobb szükségük. Ezek az utolsó pillanatban, mikor a sok értesítés miatt a rossz sejtelem csaknem bizonyossá lett, akkor jelentkeznek s könyörög­nek elnézésért, de ilyenkor sem az őszinte bizalom, vagy gyerme­küknek erkölcsi és értelmi hátramaradottsága hozza őket az iskola falai közé, hanem az anyagi állapotok felett való tépelődés. Az utóbbiakból önként következik, hogy a szülők igen he­lyesen cselekednek, ha nem hagyják az iskolának egyetlen egy fi­gyelmeztetését sem nyomtalanúl elmúlni s kellő időben fordúlnak gyermekeik érdekében a tanárokhoz ; a teljes ellenőrzés s ennek révén a kellő eredmény csak ügy érhető el biztosan. Legyenek bi­zalommal azon intézethez, melyre gyermeküket önként bízták s tapasztalni fogják, hogy a legnagyobb készséggel kapnak felvilágo­sítást s útbaigazítást. A szülők meg lehetnek győződve, hogy a ta­nítással és neveléssel hivatásszerüleg foglalkozó tanárok jobban ismerik e baj orvoslását, mint ők, kik mint minden szülő, bizo­nyos mértékben gyermekük magaviseleté és tehetsége iránt gyak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom