Állami gimnázium, Eger, 1899
ti nél kezdenünk. Igaz ugyan, hogy Götz az első lovagdráma, de a mint már mondtuk, nem ez indította meg azt a nagy lo- vagdráma-irodalmat, hanem Törring idézett müve, s igy ez tekinthető a lovagdráma prototypusának. Másfelől pedig Törring Gőtz hatása alatt kezdett irói működéséhez s a mi rokon van müveiben Götz-czel ki fogjuk mutatni. Még egy indokunk van arra, hogy Törring műveit állítsuk fel typusul, az hogy Götz úgyis eléggé ismert, ellenben Törring műveit alig ismeri valaki. Törring*) a legkiválóbb és legszerencsésebb utánzója Goethének, nagytehetségű, kiváló államféríiu, de gyenge író. Mindössze két munkája van: Kaspar der Thorringer és Agnes Bernauerinn. Tárgyaljuk ezeket részletesebben. Kaspar der Thorringer. E művét 1779-ben fejezte be Törring, de csak 1785-ben jelent meg nyomtatásban, akkor is az ő engedelme nélkül, mivel nem akarta, hogy nyilvánosság elé kerüljön. Darabja tárgyát őseinek történetéből vette, kik mindig kiváló szerepet vittek Bajorországban. Valószínűleg szóhagyomány alapján dolgozta fel e történetet, mert a bajor krónikák igen szűkszavúak ez eseményre vonatkozólag. Átkutattuk Oefeliusnak Rerum boicarum Scriptores czimű krónika-gyűjteményét, de abban csak a következő két adatra akadtunk: I. 530 b. Joannis Staindelii Chronicon: Castrum Törring versus Salzburgum situm, per Henricum Ducem totaliter dest- ruitur. II. 511 b. Anonymi Faragó Historiea Rerum Ratisponen- sium. MCCCCXXI. Castrum Törring per Ducem Henricum Bavariae destruitur. Ebből csakugyan nehéz volna drámát írni. Pedig érdekes volna a teljes forrást ismerni, különösen a kifejlet megmagyarázására, mert igy jóformán hypothesisekre vagyunk utalva. A krónikából tehát csak annyit tudunk, hogy Törring egyik ősének kastélyát 1421-ben Henrik bajor herczeg lerombolta. Falckenstein „Bayerische Geschiehte“-jét mely már akkor *) Törring József Ágost gróf, született 1753-ban Münchenben. Magas állami hivatalokat viselt. 1817-ben a bajor államtanács elnöke lett. Meghalt 1826-ban.
