Állami gimnázium, Eger, 1899
29 A nyelvezet hasonlóképen megfelel a darab rémességének Azt hiszsziik a felhozottak után semmi kétség többé, hogy. ezek nem valóságos lovagdrámák. Most azonban megszabadul Katona a lovagdrámák hatása alól, más mintaképek után tekint s maga is tanulni kezd, hogy előképzettséget szerezzen darabjai megírásához. A lovagdrámai motívumok azonban ott maradnak mindvégig lelkében s nyomról-nyomra követhetjük azok érvényesülését újabb alkotásaiban. Természetes, hogy mindinkább halványabb alakban jelentkeznek, de annak daczára még a Bánkbánban is felismerhetők. Erős lovagdrámai motívum a Lncza székében a grófnőnek a kriptában való elrejtése, aztán a karácsony-éjjel leírása, a grófnő megszabadítása. Mindez akármelyik lovagdrámába beillenék x titokzatosságánál és borzalmasságánál fogva. „Azt lehet mondani, hogy a darab egyik meséjével (Rozina történetével) még egészen a leventa- drárnák borzalmasságának hatása alatt áll és itt úgyszólván reprodukálja a látottakat és hallottakat.11 (Bayer: Magy. dráma irod. tört. I. k. 248.) Igen, mert azok a motívumok mélyen leikébe vésődtek s nem törölhette ki azokat oly hamar onnét. Ziskában már ismét több a lovagdrámai elem, hiszen az egész lovagdráma, de a motívumok nem csúcsosodnak annyira ki. A II. részben Prokop közeli rokonságban áll a Monostori Veronka vad Farkasa és a Borzasztó Torony vad Tobizával, azzal a különbséggel, hogy mig azok nagyon sokat beszélnek, addig Prokop hallgatag, alig szól egyet, de vadságra aztán bátran mérkőzhetik velük. Úgy látszik Katona kedveli ezeket az alakokat, meg kell azonban hagyni, hogy tud beléjük változatosságot önteni. Maga Ziska is sok tekintetben hasonlít a Étterekhez, elütő vonás benne, hogy alattomos, a mi a Éttereknél nem igen szokott előfordulni. Erősebb lovagdrámai motívumok a várostromok, s a II. részben előforduló kísérteties elem. íme ezek azon drámai Katonának melyeken a lovagdráma hatása látszik, illetve a melyek lovagdrámák. Kisfaludy Károly. A másik jeles költőnk, ki hasonló hatások alatt áll pályája kezdetén: Kisfaludy Károly. Itthon is, de még Bécsben jártakor is ilyen darabokkal ismerkedhetett meg, s őt is megragadták azoknak kirívó motívumai, lármás üresbeszédüségei.
