Állami gimnázium, Eger, 1898

48 fel nem mentették. E közbenjárói rendeltetését már egy nép, a magyar nemzet javára folytatta, midőn 1854. április 24-én Felséges Uralkodónkkal házassági frigyre lépett. A szoron­gatott magyar nemzet azonnal fellélegzett: az ostromállapot megszűnt, politikai foglyok kegyelmet kaptak, a vesszőfutást a hadseregnél eltörölték. Midőn pedig 1867. junius 8-án magyar királynévá koro­názták, minden magyar politikai száműzött kegyeimet, sőt az elszegényedett 1848/9-i honvédek 40 ezer darab aranyat is kaptak. Az áldásnak ily bősége kisérte megdicsőült királynénkat minden útjában. Ez áldásos működésére bénitólag hatott egyetlen fiának, Rudolf trónörökösnek, 1889. január 30-án történt elhunyta. Ke­délyének roppant mélységét ismertük meg, midőn már többé nem vigasztalódott meg, minden világi örömről lemondott, s összes ékszereit Rudolf fiának emlékkövébe, a corfui Achillei- onba temette. A nagy fájdalomtól űzetve bolyongott azóta ten­gerekről tengerekre, s e bolyongása közben érkezett Genfbe. E hó 10-én délután ugyanazon városban, hajóra szállandó, a kikötő felé ment udvarhölgye és egy szolga kíséretében, midőn a bűn gyümölcse szivét átszúrta. Ezután a Teremtő új­ból megnyilatkozott: a tett rémséges voltát sem a királyné, sem kísérői nem vették észre s igy történt, hogy a királyné 60 lépést téve. még a hajó födélzetére ért. Csak miután a hajó már elindult, esett össze e kérdéssel „mi történt tulajdonké­pen,li itt hallatta ez utolsó szavát: „köszönöm.“ A teremtő ama megnyilatkozásából elővillámlik újból az ő fényessége, mely biztat, hogy veszteségünk felett kétségbe ne essünk, mely engedi, hogy reménykedjünk. Áttört bordával, átfúrt szívvel megindul a nagy királyné s udvarhölgye kérdi: „Talán rosszul van Felség? „Nem tu­dom,“ felelte a királyné. „Jó volna tán, ha Felséges asszonyom karomra támaszkodnék?“ „Nem, nem szükséges,“ mondta a királyné.“ • íme, az Ur megnyilatkozott a királyné ajakával, azt mondván: e lélek uralkodik a testen, e lélek uralkodik tehát leányain. Gizella, Valéria főherczegnők, halljátok meg ez igéket, legyetek segítségére fájdalomban megszentelt koronás atyá­toknak! a ki a mi atyánk is. Vegyétek örökötökbe megdicsőült .Anyátoknak a magyar nemzet iránt tanúsított szeretetét! És te mindenható Isten, a ki kinyilatkoztattad a lélek hatalmát, kérünk, tartsd meg leányai által a megdicsőült lélek bűvöletében a magyer nemzet királyát, vigasztald meg őt, s midőn milliók gondját hordozza, áldd meg Őt bölcseséggel, s a magyar nemzetet előrelátó összetartással.

Next

/
Oldalképek
Tartalom