Állami gimnázium, Eger, 1898
18 — Zrínyi Ilona — Venus elbeszélése szerint — türelmesen végig hallgatta szavait. Válaszában habozó, ingadozó volt, de érvei meggyőzték aggályai alaptalanságáról. Ezek után kész kezét nyújtani örök frigyre Thököly Imrének. A jó hirt repülve viszi meg a délczeg kurucz-vezérnek a szerelem istennője és Munkács úrnőjének ölelésére sietteti. Thököly csakugyan szegre is akasztja rövid időre a szab- lyát s a harezi vágy helyet enged szivében a szerelemnek. Kétkedő reményekkel telve indúl Munkács felé ; lelkében fél a visz- szaútasitás megszégyenítő kudarczától. De aggodalma fölösleges vala, mert a vár asszonya tárt kebellel fogadja. Két istennő — Cupido és Hymen — már várják, hogy a távolban, ismeretlenül fakadt szerelmet állandóvá, soha el nem múlóvá tegyék. A két szerelmes hamarosan összekel s esküvőjüket az egész világ, Jupiter (Lipót császár) kivételével, kitörő örömmel fogadja. Hanem a mézeshetek boldog gyönyörei nem tarthatnak soká, mert a férjnek megkezdett munkáját kell folytatnia: harcztérre sietni, hogy védelmezze a hazát a betörő ellenség ellen. Közeledik a segítség is. Útban van már a Hold (török) hadserge s hatalma előtt megnyílnak a fővárosok kapúi; ezek legnagyobbikában a fiatal magyar hős fejére teszi babérkoszorúját, nehéz küzdelmei elismerő jutalmául. Czélzás történik ezzel a török szultán athnáméjára s a királyi czimre, mely utóbbit azonban Thököly sem fogadá el, mint hajdan Bocskay és Bethlen. Valamerre fordul számos hadaival: Fárad ellensége, az Sas (a német) s katonái futva menekülnek a győztes kuruczok elől. A meleg nyári napokra ködös, borús, hideg őszi idő következik. Alkalmatlan a hadviselésre. Thököly tehát hajlik az ellenség szavára s békét köt. Orömrepesve siet Munkácsra, hogy karjába szoríthassa rég nem látott feleségét. Útja valóságos diadalút; áldják, magasztalják, ünnepük székében, üdvözletekkel árasztják el mindenfelől. Végre hazaér. Bájos neje szeretettel csüng nyakán s a szerelem panaszos szemrehányásával illeti, hogy oly soká oda volt, oly soká nem jött látására. Bizonyosan nem is szereti már igazán ! De az ölelés, a csók hamar kiengeszteli. Aztán
