Állami gimnázium, Eger, 1897

s fájdalmasan nélkülözött jegyesének képe tölti be, szüntelen és kizárólag vele foglalkozik. Érzékeny, forrón szerető szivét, átjárja a borongó sejtelem, hogy jegyese nines többé az élők között. Lelki szemeivel mintegy látja Budának az Elysiumba költöző szellemét s esdve kéri az isteneket, ha még nem késő, kegyelmezzenek meg neki. A phantásiája alkotta álomkép, tisztán lelki állapotának reális vetülete. A néző erről beteges képzelődésének szaggatott kifakadásaiból értesül. Buda szelleme még egyszer megjelenik, még pedig gyil­kosai Attila és Alus előtt az V-ik felvonás Ill-ik jelenésében. Attila gőgösen beszél hatalmáról, Alus hizeleg neki. Egy­szerre a játékpiacz elsötétül, lassan-lassun kezdődik valamely zugás. Majd dörögni kezd, villámlik az ég, a villámlások kö­zül sok szikrás mennykövek szóródnak ide s tova. Attila: ..Az haragos egok üldöznek bennünket. Rettentő Istenink csapkodják lelkünküt.'' Megrémülve s bűnössége tudatában, mintegy magára liivja Jupiter mennyköveit s kihívó vakmerőséggel dühösen rámor­dul a czikázó égre. Te megemésztő tűz ! Iszonyú mennykövek ! Rettentő csapások, jertek, emészszetek — — — Mennydörgő ég 1 rohanj reám, nyílj meg pokol! Alus, a gyáva, hízelgő udvaroncz megszeppen, remeg s esengve fohászkodik Jupiterhez. Majd Attila 1s elbődül rémü­lésében s igy kiált fel: „Utolsó ítélet ! Halálos irtózás ! A lelkem megemészt." Ez nyilván azt akarja jelenteni, hogy érzi a lelkiismeret kígyóinak mardosását, mintha a gonosz szellem testébe szállva gyötörné. A lélek kétszer kiáltja: „Légyen bosszuállás" s ek­kor Attila megérti, hogy ez nem lehet más, mint Buda ár­nyéka. Attila és Alus el akarják őt űzni dühös kiáltásaikkal, s mindketten azt hazudják, hogy ők ártatlanok s nem adhatnak neki elégtételt. Forduljon az Istenekhez bosszuállásért. Ezek után a lélek hátrahuzódik s a fal bezárul utána. A játékpiacz újra világos lesz. Attila Alussal elhivatja a papokat, hogy ezek magyarázzák meg neki a titokzatos jelenést, esetleg hárítsák el róluk az Istenek haragját. Attila egyedül marad a színen s „a papok seregét sok hánykolódás közt várja. Küzködik — 2S —

Next

/
Oldalképek
Tartalom