Állami gimnázium, Eger, 1896

B) A viz chemiai kutatásának eredménye.

A fönnemlitett három forrásból vizet sajátkezüleg mentettem, s a m. k. áll. főreáliskolai laboratóriumban azonnal elemeztem.

A lakmus-papirost a viz nem változtatja meg; kissé be- száritva, az alkáli hatása azonnal észrevehető.

Sósav a vízre nem hat, gázfejlődés sem tapasztalható.

Chlorbarium, kevés sósav hozzáadása után, a vizet zavarossá teszi.

Salétromsavas ezüst, néhány csepp salétromsav hozzáadása után, szintén zavarodást idéz elő.

Ammonnak nincs rá semmi hatása.

Csersavnak sincs.

Jodkálium és keményitöpép kevés kénsav hozzáadásával nem kékiti a vizet.

Kalilúggal kevert jodkálium, higanyjodid szintén nem festi a vizet.

A minőleges elemzés következő alkatrészeket eredményezett :

Aljak:

Natron, kali, lithion, mész, (baryt), strontian, magnesia, (vasoxydul).

Savak és halogének:

Carbondioxyd, kénsav, phosphorsav, kovasav és chlor. Szabad szénsav (carbondioxyd) és hydrothion (az érseki fürdőben és az uszodában).

Továbbá az érseki fürdőben ammóniák és szerves ve- gyületek. Simkovics artézi kútjában ez utóbbiak nem voltak constatálhatók. A mi onnét eredhet, hogy mindkettő szabad s fürdésre használtatik. Mennyileges elemzésnél ez utóbbiakat filtráltam.

A quantitativ elemzést is, mint már fentebb említettem, Fresenius „Quantitative Analyse VI. Auflage 209. §-a szerint végeztem.

1000 súlyrészben következő alkatrészek fordulnak elő:

I. Simkovits-féle artézi-kút.

a) A szénsavassók bicarbonatokká át- és az összes sók kristályvíz nélkül kiszámítva.