Állami gimnázium, Eger, 1896

9

nált módszer. A csigasor, a hídmérleg egyensúly feltételét, a hydrostatikai alapelvet ezen módszerrel adtam elő az egri áll. főreáliskolában a jelen tanévben.

*

Az általános elvnek ama specialis esetét, melyre tárgyalásainkban kezdetben szükségünk lösz, az emelő egyensúly feltételéből nyerjük. Valamely emelő (1 ábra) akkor van egyensúlyban, ha az erő és karok szorzatai mind két oldalon egyenlők.

A'

Ha az emelő a vízszintes AMB helyzetéből A‘MB‘-ba jut, akkor a ható erő PS, a teher PS' munkát végzett, a hol 8=bB‘, 8'=aA' az erők támadáspontja által megtett utaknak az erőkre eső pro- jectióit jelentik. Minthogy 8 és 8' oly arányban vannak, mint a hozzájuk tartozó karok, kell, hogy álljon P3=P3', vagy az erő munkája egyenlő a teher munkájával.

Legyen valamely csigasor (2. ábra) egyik villájában 3 álló csiga A, A', A", a másikban 3 mozgó csiga Aj Ax< Ap elhelyezve. Az első villa B pontjában egy fonál van megerősítve, mely egymásután AA1; A'A{ . . . csigákon átfeszül. A ható erő P a fonál szabad végén működő húzás, a teher B a mozgó rendszer alatt felfüggesztett súly. A fonál ama b része, mely a csigák két rendszere között van kifeszitve, párhozamosnak tehinthető : minthogy a fonál hossza állandó ; ha a fonál szabad végét 3-val megnyújtjuk, a csigák két rendszere között levő 6 fonálrész közül mindegyik VeS-val rövidül meg, ez a kifejezés a 3' értéke. Az egyensúly feltétele a P8=P3' kifejezésből kifolyólag,

P^A/oP.

A P8=P3' helyébe PS—P8' vagy P3-j-P3'=0 irható, ha a támadási pontnak a ható erő értelmével egyértelmű elmozdulá-