Állami gimnázium, Eger, 1894
24 amúgy is „állami főreáliskola“ számára szükséges épület emelésének és fentartásának költségfedezésére kérje ; b) vagy pedig, ha a kormány erre hajlandó nem lenne, vétessék le az egész ügy a napirendről addig, mig a város, az egységes középiskola sorsa eldőlvén, határozott és legalább hosszú időre változatlan követelésekkel fog szemben állani.“ A képvisélő-testület határozata értelmében a minisztériumhoz intézett kérvényre csakhamar leérkezett a válasz. Márcz. 30-iki leiratában ugyanis kijelenti Csáky gróf miniszter, hogy, ha a város a fejlesztés érdekében mi áldozatot sem kész hozni, az annak teljesitésére irányuló kérelem további tárgyalásával annál kevésbbé foglal- kozhatik a minisztérium, mert nyilvánvaló, hogy a fejlesztés első sorban inkább városi, mint állami érdek. A főreáliskola híveinek a leirat által keltett lehangoltsága hova-tovább tért kezdett engedni annak a reménynek, hogy az ügy még sem áll oly rosszul, mint első tekintetre látszik. A miniszter eme szavai: „ha a város mi áldozatot sem kész hozni“ jogosulttá tették azt a magyarázatot, hogy újabb tárgyalások ebben az ügyben éppen nincsenek kizárva. A képviselő-testület máj. 10-iki ülésén Babocsay Sándor városi képviselő, az eszmének egyik leglelkesebb hive, elő is terjesztett egy ily értelmű határozati javaslatot, inditványozván, hogy — mivel a képviselő- testület jan. 30-iki határozatával csak a küldöttség tervét, de nem magát, a kifejlesztés elvét vetette el — küldjön ki a képviselő- testület a reáliskola kifejlesztésének tanulmányozására és egy más konkrét javaslat előterjesztésére egy más bizottságot, mely záros határidő alatt terjeszsze be jelentését. Ezt a javaslatot a képviselő-testület elfogadta és a nyolcz tagú bizottságot nyomban meg is választotta. A bizottság — miután egy kebeléből választott három tagú küldöttség időközben a miniszter informálására és a tárgyalások útjának egyengetésére Budapesten járt — a következő jávaslatot terjesztette a képviselő-testület elé: 1) A mostani iskolaépületnek czélszerű kiépítésére és — kiegészítéséül — a szomszédos Csiky-féle telek megvételére megajánl a város negyvenezer forintot, úgy azonban, hogy a netaláni költség-többletet a közoktatási kormány viselje és a város a téli tornacsarnok építésére fennálló szerződési kötelezettsége alól mentessék fel. 2) A felépítendő főreáliskolai épület a város tulajdona legyen, — de annak az állami főreáliskola czéljaira használata telekkönyvileg biztosíttatik, viszont a köz
