Állami gimnázium, Eger, 1894
oly mértékben, hogy úgyszólván dominálta úgy az intézet belső életét, mint a nagy közönségnek és az első sorban érdekelt városnak, mint erkölcsi személynek, iskolánkhoz való viszonyát is. Mielőtt azonban a kifejlesztés kérdése által keltett mozgalmat és — fájdalom, a tárgyilagosság határait nem egy ízben túllépő — küzdelmet a részletekre ki nem terjeszkedő fővonásaiban vázolnám, meg kell emlékeznem a belső iskolai életnek nehány eseményéről és intézkedéséről, mely megérdemli, hogy emléke az utókor számára megörökíttessék. Mindenek előtt két igen üdvös intézményről kell szólanom, melynek ez az év adott léteit. Az egyik a „Jókai-ösztöndij“ megalapítása, melylyel az országosan és — a mennyire szerény körülményeink engedték — intézetünk kebelében is méltó módon megűlt Jókai-jubileum emlékét kívántuk megörökíteni. Az iskolai ünnep lefolyásáról a tavalyi Értesítő részletesen ad számot. A már idejekorán igénybe vett önkéntes adakozásokból az 1893—4. iskolai év végéig 631 frt 56 krig felszaporodott alaptőkét — mely gyümölcsözőleg van elhelyezve — addig fogjuk kamatoztatni, eshetőleg újabb adományokból gyarapítani, míg a tőke az 1000 frtot el nem éri, hogy azután kamatjait egy szegény, jóviseletü és jeles előmenetelő tanuló jutalmazására ösztöndíjúi adományozhassuk. Teremtettünk a nevezett isk. évben „Segélyző-egyesület“-et is, mely emberbaráti intézmény még csak a kezdet stádiumában van ugyan, de idővel — mint reméljük — meg fog erősödni. Ez idő szerint csupán tankönyvekkel való segélyezésre kell szorítkoznia. Alapszabályai, melyeket a nagymélt. minisztérium 1894. máj. 17-ikén hagyott jóvá, az 1893—4. évi Értesítőben vannak közzétéve. Az 1893—4. iskolai év legfontosabb mozzanatának, a kifejlesztés kérdése körül keletkezett mozgalomnak ismertetésére térve át — mely mozgalommal a tavalyi Értesítő igen behatóan foglalkozik, — leghelyesebben vélek eljárni, ha — mellőzve minden részletezést, még inkább minden kritikát — a száraz tények elsorolására szorítkozom. Grónay Sándor, Eger város polgármestere, 1893. szept. 7-ére értekezletet hitt össze, melyben városi képviselők és tisztviselők vettek részt, szép számmal, s melyre az intézet akkori igazgatója, Kemény Ferencz, is meg volt híva. Az értekezlet tárgya az egri alreáliskola ^reáliskolává fejlesztésének kérdése _ 22 ____
