Állami gimnázium, Eger, 1893
Tartalomjegyzék
6 mennyiségű meszet adományozott az építkezés czéljaira. (»1720-ban a csak vesszöbül font, sártapaszú s roskadóban lévő oskolából, a szerzeteseknek e czélra álidomitolt, régi lakába ment által az ifjúság, minthogy azok előbbi években, az új kolostor fölépült nyugati szárnyában vehetlek már lakás!.« A szerzetesek amaz eredeti laképületét is azonban 1734-ben a templom hajójának kiépíttetése kc'\etkeztében le kellett dönteni.) Az ifjúság szaporodtával, mely 1726-ban 400-ra emelkedett, mind tágasabb helyiségekre volt szükség; de a rendszeres építkezésnek útjában állanak az ideiglenes i.-kolák s a kezdet óta templomid szolgáló török mecset, melyeket egyszerre nem rombolhattak le. Azon díszes templomnak, melyet az egri gymnasiumi ifjúság mind máig látogat, 1700-ban tétetett ugyan le alapköve, de csak 3 évtized mulva foghattak az építéshez, melynek negyedik évében már készen állt a templom szentélye. A hajó kiépítése végett az útból el kelle távolítani az iskolák épületét, a miért is az ifjúság oktatása ideiglenesen a szerzetnek legközelebb s az Eger folyó mellett fekvő E n z i n g e r-féle házában folyt, a török mecset pedig gyorsan iskolákká alakíttatott át s 1734-ben cl volt foglalható. A templom hajója 1736-ban, a 2 két torony 1740-ben készült el. Következtek a homlokzat díszítményei s a szobrok. A homlokzat fülkéibe állított 4 szobor : Loy. sz. Ignáezot, Xav. sz. Ferenczel, Kos/.tku sz. Szaniszlót és Regis sz. Ferenczet — a templom előtti tc- rasse falán : sz. Mihály és Gábor föangyalokat s sz. Józsefei és nép. sz. Jánost ábrázolják. Az egész külső 1743-ban lévén t Ijeson befejezve, a homlokzatra ez az év jegyeztetett. Ezután a rendház kiépítése vette igénybe a figyelmet s tehetségei. Az északi szárnyból még hiányzott a nagyobb rész, 26 ölnyi hosszúságban, nyugatról kelet felé, mely irányban az építkezési téren feküdt az iskolává alakított török mecset. 1745-töl oly mérvben folyt az építés, hogy 1749-ben az iskoláknak, már az északi szárnyban lehete helyet, mint utolsó ideiglenes szállást készíteni, mire a török mecset elbontatott, az északi szárny pedig külsőleg teljesen befejeztetett. Egyébiránt ezen új helyükön sem maradtak sokáig az iskolák, mert ugyanazon évben Foglár György kanonok, a jezsuiták rendházának északi szárnyától egy keskeny utcza által elvá'asztott saját házát*) és telkét ajándékozá az atyáknak, azon szándékkal, hogy ott emeltessék egy czél szerű iskolaépület azon kikötéssel, hogy míg él, már ugyan nem mint tulajdonos, hanem évenként 100 frtnyi bérért benne lakhíkssék. Foglár házának tágas udvarán már 1750 június elsején tétételé le nagy ünnepélyességgel az iskolaépület alapköve *) íme a reáliskola mai épületének hólesője. — „Iskolai épületül kezdetben a jezsuiták által elfoglalt török moschea szolgált, megfelelő átalakításokkal. Nagyobb szabású és az igényeket kielégítő gvmnasialis épület Barkóczy püspök idejében, 1754-ben emeltetett, mely épület az egri reáliskola helyiségéül szolgál ez időszerűit.“ (Szeder!;. : IV., 139.). — A lyceum, melyet gí. Eszterházy Károly püspök emeltetett, húsz éven át épült, 1765-től 1785-ig, tehát későbbi keletű.
